Adókedvezmény egyetemi tanulmányok halasztása esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a gyermekek után járó adókedvezményt az alábbi esetben? A munkavállalónak két gyermeke van, az egyik 16 éves, nappali tagozatos szakközépiskolai tanuló, a másik gyermek idén ősztől ment volna nappali tagozatos egyetemre, de nem tudja megkezdeni a tanulmányait, mert nem rendelkezik három oltással, ezért most félévet halaszt. A dolgozó nyilatkozatában az alábbiak szerint kérte az adókedvezmény elszámolását: 2022. január-június hónapokban 2 gyermekre havi 40 000 forint (20 000 forint/gyermek), 2022. július hónaptól havi 20 000 forint (egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermek után). Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a halasztás miatt július hónaptól már csak egy gyermekre tekintettel jár a kedvezmény, havi 10 000 forint összegben? Hogyan kell rendezni a többletként levont kedvezményt? Korrigálhatja a jogtalan levonást a munkáltató, vagy a munkavállaló rendezi majd a 2022. évről szóló személyijövedelemadó-bevallásában? Hogyan kell eljárni akkor, ha a nagyobb gyermek keresztfélévesként mégis elkezdi az egyetemet 2023. januárban?
Részlet a válaszából: […] ...de a nyilatkozat módosításának szükségességére a magánszemély figyelmét felhívhatja.A hibás nyilatkozat következményeként a bevallásban keletkező 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet után 12 százalék különbözeti bírságot kell megállapítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Családi adókedvezmény

Kérdés: Hogyan tudja visszafizetni a helytelenül igénybe vett családi kedvezményt az a munkavállaló, aki 2022. január hónapban a volt feleségével 50-50 százalékos arányban megosztva kérte a családi adókedvezményt, majd azt a felvilágosítást kapta, hogy csak 33 százalékot vehet igénybe, mert nem ő neveli a gyerekeket? Kell valamilyen bírságot fizetnie, ha majd csak az éves személyijövedelemadó-bevallásában korrigálja a hibát, és akkor fizeti vissza a különbözetet? Hogyan kerülhető el a bírság ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A szülői felügyeletet a szülők akkor is közösen gyakorolják, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, ha a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására, melynek során biztosítaniuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Végrehajtás adó-visszatérítésből

Kérdés: Végrehajtás alá vonható a személyi jövedelemadó visszatérített hányada? Megtagadhatja az adóhatóság az szja kiutalását a végrehajtás alá vont tartozás okán, ha a személyijövedelemadó-visszatérítésre jogosult, gyermeket nevelő szülő ellen egyidejűleg adóhatósági és bírósági végrehajtási eljárás is folyamatban van?
Részlet a válaszából: […] ...állami adó- és vámhatóság az Art. szerinti visszatartási jogot nem gyakorolhatja. A kiutalt összeget az állami adó- és vámhatóság a bevallási tervezetben, a magánszemély a bevallásában a kifizetők által levont adóévi adóelőleget csökkentő tételként veszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Elhunyt szülő adó-visszatérítése

Kérdés: Megkaphatja duplán az adó-visszatérítést az édesanya abban az esetben, ha a férje 2021. október 10-én egy balesetben elhunyt?
Részlet a válaszából: […] ...dönt.Az adókötelezettség ugyanis ebben az esetben is az adózót terheli, az elhunyt személy helyett pedig nem adhat más személy adóbevallást. Az elhunyt személy adóját az adóhatóság hivatalból állapítja meg a rendelkezésre álló adatok alapján, ez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés:

Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.

Részlet a válaszából: […] ...felé tett adóelőleg-nyilatkozata alapján – már év közben érvényesítheti az adókedvezményt, de dönthet úgy is, hogy csak az adóévi bevallásában utólag érvényesíti. Amennyiben az adóévet, esetleg több adóévet követően utólag állapítják meg a kedvezményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...kéri, a másik szülő pedig a fennmaradó összeg figyelembevételét kéri az adóelőleg megállapításánál.Év végén, az adóbevallásukban az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatuktól a magánszemélyek eltérhetnek a családi kedvezmény lehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Szlovákiában élő magyar állampolgár családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt a 2011-es személyijövedelemadó-bevallásban az a magyar állampolgárságú édesapa, akinek a jövedelme Magyarországon bejelentett munkaviszonyából származik, a MÁK határozata alapján itt jogosult nevelési ellátásra, de szlovák állampolgárságú feleségével és 2011-ben született szlovák állampolgárságú gyermekével életvitelszerűen Szlovákiában él?
Részlet a válaszából: […]  Ha a magánszemélyt az adófizetési kötelezettség amagyar-szlovák kettős adózást kizáró egyezmény alapján Magyarországon terheli,akkor függetlenül attól, hogy az életvitelszerű tartózkodás Szlovákiában van, acsaládi kedvezmény igénybe vehető.Az Szja-tv. 29/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Családi adókedvezmény és családi pótlék élettársak esetében

Kérdés: Jogosult lesz-e az apa mind az 5 gyermek után a családi adókedvezményre azoknak az együtt élő élettársaknak az esetében, akik 5 gyermeket nevelnek, az anyának mind az 5 sajátja, ebből 2 közös élettársával? 2009 szeptemberétől milyen arányban kell adóterhet nem viselő járandóságként a jövedelembe beszámítani a családi pótlék összegét az anyánál és az apánál?
Részlet a válaszából: […] ...nézve teljesen jogosan –, hogyha a családi pótlékban élettársagyermekei után nem részesülhet, akkor ne kötelezzék arra, hogy az adóbevallásánál ezt az összeget fel kelljen tüntetnie. Nézzük, igazat adtak-e nekia jogszabály megalkotói!A 2009. évi XXXV. tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Élettársak családi adókedvezménye

Kérdés: Megoszthatja-e a jogosult az adóév végén a családi kedvezményt a vele közös háztartásban élő élettársával abban az esetben, ha 1 közös gyermekük van, valamint velük él a feleség előző házasságából született 2 gyermek is? A gyermeket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe, az adóelszámolásnál erről nyilatkoznak, valamint egymás adóazonosító jelét is feltüntetik a bevallásban.
Részlet a válaszából: […] ...azt az esetet is, ha acsaládi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni), feltéve,hogy a megosztás tényéről az adóbevallásukban nyilatkozatot adnak és egymásadóazonosító jelét feltüntetik."A Cst. 7. § (1) bekezdése szerint: Családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználása

Kérdés: Miért állapított meg az APEH adóhiányt egy magánszemély személyijövedelemadó-bevallásának ellenőrzése során az alábbi esetben? A magánszemély 2005 augusztusában kötött adásvételi szerződést lakás vásárlására. A vételár 10 millió forint volt, a vásárláshoz felvett 4 millió forint kamattámogatásos hitelt. 2005. november végén eladta a régi lakását 15 millió forintért, amiből a jövedelem 7 millió forint volt, tehát többet költött a lakásra, mint a jövedelme volt, és a vétel az eladást megelőző 12 hónapban történt, amit megenged a törvény.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az ingatlanértékesítésből származó jövedelemlakáscélú felhasználására az eladást megelőző 12 hónap, illetve az eladástkövető 60 hónap áll nyitva. Lakásvásárlás történt saját névre, tehát azadóhatóság nyilván nem ezekkel kapcsolatosan tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.
1
2