Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...hanem jogkövetési eljárást kezdeményezett.Az Air. 91. §-a értelmében az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében (a bevallási időszak lezárását megelőzően is)– ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...adózókra.Az szja hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallást nem kell benyújtania, ha tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, de ettől függetlenül a szünetelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...levonnia. A külföldi vállalkozásnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-ában meghatározott képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját magának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Kolumbiai egyetemista foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy Magyarországon nappali tagozaton tanuló kolumbiai egyetemista után, akit egy kft. részmunkaidőben kíván foglalkoztatni? A diák rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel is. Kell engedélyt kérni ehhez a foglalkoztatáshoz?
Részlet a válaszából: […] ...tényét be kell jelenteni az illetékes kormányhivatalhoz. A foglalkoztatással kapcsolatban pedig figyelembe kell venni a 2007. évi II. tv. idevágó előírásait. Például az említett jogszabály 20. §-ának (3) bekezdése szerint a tanulmányi célú tartózkodási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás az adómentes értékhatárt nem haladja meg, ezért utána személyi jövedelemadót nem kell megállapítani, így azt a '08 típusú bevallásban sem kell szerepeltetni. A munkaviszonyban álló személy a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] ...sor. A szociális szövetkezetnek az Art. 31. §-ában és a 3. számú mellékletében meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást kell nyújtania, illetve adatot kell szolgáltatnia. A szociális szövetkezetnek a '08-as bevallásban az NFA által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony és az ezzelösszefüggő járulékfizetési kötelezettség megállapítása, a járulékokmegfizetése, illetve levonása, ezek bevallása és megfizetése. Tehát a foglalkoztatóikötelezettségek teljes köre terheli a foglalkoztatót, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...kétszerese, illetőleg ha a ténylegesen kifizetett (juttatott)jövedelem ennél kevesebb, akkor az Art. 31. § (2) bekezdés szerintijárulékbevallásban ezt a tényleges jövedelmet feltüntetve, de ez esetben is legalábba minimálbér után – kell a társas vállalkozást és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.
1
2