7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
2. cikk / 7 Utólag fizetett munkabér
Kérdés: Elhalaszthatja a munkáltató a munkavállalói bérének kifizetését abban az esetben, ha átmenetileg fizetésképtelenné vált, de 2-3 hónap múlva előreláthatólag nagyobb összegű bevételt realizál, amelyből valamennyi tartozását és a munkabéreket is ki tudja fizetni? Kell valamilyen írásbeli megállapodást kötni a munkavállalókkal ebben az esetben? Bevallhatja és fizetheti utólag, a kifizetés időpontjában a munkabéreket terhelő közterheket a cég annak érdekében, hogy ne veszítse el a köztartozásmentes adózói státuszát, vagy a bérek számfejtését és a közterhek bejelentését mindenképpen az esedékesség időpontjában kell megtenni? A munkáltató zavartalan működéséhez nagyon fontos, hogy szerepeljen a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
3. cikk / 7 Méltányosság örökölt tartozás esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.
4. cikk / 7 Adatvédelmi előírások a könyvelő, bérszámfejtő cégeknél
Kérdés: Milyen módon érinti a GDPR bevezetése a könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó vállalkozásokat? Milyen intézkedéseket kell megtenniük ezeknek a cégeknek annak érdekében, hogy megfeleljenek az adatvédelmi előírásoknak?
5. cikk / 7 Mezőgazdasági őstermelő nyugellátása
Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.
6. cikk / 7 Munkaviszony visszamenőleges megszüntetése
Kérdés: Hogyan szüntethető meg jogszerűen a munkavállaló munkaviszonya, illetve hogyan kell elszámolni a szabadságot az alábbi esetben? Egy 2009. június hóban megvásárolt betéti társaságnak 2007. november 1-jétől volt egy főfoglalkozású alkalmazottja, az eladó felesége, aki 2008. május 24-én szült, és a társaság értékesítésének időpontjában GYED-ben részesült, majd 2011. május 24-ig GYES-t kapott. A cég új tulajdonosainak erről nem volt tudomása, a vásárlás során "0"-s igazolást kértek, amit meg is kaptak. A betéti társaság 2008. november és 2009. június között nem küldte be a 08-as jelű bevallásokat. Az érintett munkavállaló a GYES lejártát követően bejelentkezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, nyilvántartásba vétele megtörtént, azóta is fizeti a közterhet, és most kérte munkaviszonya visszamenőleges megszüntetését 2011. május 24-i dátummal.
7. cikk / 7 Megbízási jogviszony – vagy munkaviszony?
Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá a megbízási jogviszony?