7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Saját személygépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Keletkezik valamilyen jövedelme a munkavállalónak abban az esetben, ha a tulajdonában lévő személygépkocsi hivatali célú használata esetén nem 9 forintot, hanem 20 forintot fizet kilométerenként? Milyen közterheket kell fizetnie a kifizetőnek, illetve a munkavállalónak ebben az esetben?
2. cikk / 7 Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság vezetőjének további jogviszonya
Kérdés: Hozzájárulhat a munkáltatói jogkör gyakorlója jogszerűen a további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez egy helyi önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaság munkaviszonyban álló vezetője esetében, ha munkaviszony létesítésekor létrehozott munkaszerződése további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony tekintetében tilalmat állapított meg? Milyen további speciális munkajogi előírások vonatkoznak az érintett munkavállaló munkaszerződésére és munkaviszonyára?
3. cikk / 7 Személyesen nem közreműködő beltag
Kérdés: Valóban nem kell-e járulékot fizetni egy büfét üzemeltető betéti társaság üzletvezetője után abban az esetben, ha a cég a téli időszakra bezár, alkalmazott nincs, jövedelemszerző tevékenység nem történik? Lehet-e ezt az időszakot kieső időként jelölni a 08-as bevallásban, mint munkavégzés alóli felmentést?
4. cikk / 7 Vizitdíj
Kérdés: Melyek a legfontosabb tudnivalók a vizitdíjjal kapcsolatban?
5. cikk / 7 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
6. cikk / 7 Adó- és jövedelemigazolás beszerzése
Kérdés: Hol és milyen módon szerezhető be a hitelfelvételhez szükséges adó-, illetve jövedelemigazolás?
7. cikk / 7 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?