11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés:
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
2. cikk / 11 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 11 Külföldi életjáradékban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Jogosult lesz öregségi nyugdíjra az a magyar állampolgárságú személy, aki 20 év szolgálati időt szerzett Magyarországon, utána pedig Franciaországban dolgozott, ahol munkahelyi baleset érte, amelyre tekintettel jelenleg életjáradékot kap 600 euró összegben? Folyósítható egyszerre a francia életjáradék és a magyar nyugdíj?
4. cikk / 11 Jogosultság svéd özvegyi nyugdíjra
Kérdés: Jogosult lesz a svéd özvegyi nyugdíjra egy 1950-ben született nő abban az esetben, ha 1935-ben született férje 1956-tól 10 évig élt és dolgozott Svédországban, és svéd-magyar kettős állampolgár volt? A házasságkötés 1988. december 23-án történt, és a házaspár együtt élt a férj 2001. március 18-án bekövetkezett haláláig. Hogyan kell elindítani az igénylést ebben az esetben?
5. cikk / 11 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: Létezik olyan egyezmény Magyarország és Izrael között, amely szerint egy Magyarországon élő kettős állampolgár magyar nyugdíjába beszámítható az Izraelben elismert 4 éves szolgálati idő?
6. cikk / 11 Nyugdíj felülvizsgálata
Kérdés: Felülvizsgálhatják-e visszamenőleg annak a nyugdíjasnak a jogosultságát, aki 1987-ben Németországba távozott, ahol azonnal megkapta a német állampolgárságot, állandó lakcímmel, és havi 800 euró nyugdíjra vált jogosulttá, amelyet most 600-ra csökkentettek, mert kiderült, hogy megmaradt a magyar állampolgársága is, Magyarországon ideiglenes lakcímmel rendelkezik, és havi 50 000 forint nyugellátásban részesül? Érvényes-e ebben az esetben is az 5 éves elévülési idő? Visszakérheti-e a hatóság az esetleg jogtalanul felvett ellátást?
7. cikk / 11 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
8. cikk / 11 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
9. cikk / 11 Nyugdíjfolyósítás külföldre
Kérdés: Lehet-e külföldre kérni a nyugdíj folyósítását?
10. cikk / 11 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
