9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ellenőrzése
Kérdés: A társadalombiztosítási jogviszony utólagos bejelentésére való kötelezésen kívül milyen összeg után milyen közteherfizetési kötelezettség előírására kerül sor a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vizsgálata során, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget? Melyik hatóság illetékes a munkáltató, illetve a munkavállaló részére előírt kötelezettségek utólagos megfizettetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, és ezt melyik jogszabály rendezi?
2. cikk / 9 Ellátások külföldi előzmény esetén
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. május 6-án lépett be jelenlegi munkahelyére, a tb-kiskönyvében az utolsó bejegyzett munkaviszonya 2009-től 2017. február 28-ig állt fenn, nyilatkozata szerint 2017. júliustól 2019. március 31-ig Ausztriában tartózkodott a férjével, ahol egy panzióban dolgozott teljes munkaidőben, többször napi tíz órát is, és első gyermekét 2020. márciusra várja? Hogyan tudja igazolni az ausztriai munkaviszonyát, ahol – tudomása szerint – be volt jelentve? A dolgozó 2019. november 4-től jelenleg is "9"-es kóddal táppénzben részesül.
3. cikk / 9 Pótszabadság határozott idejű munkaviszony esetén
Kérdés: Jogosult a 25 év alattiak pótszabadságára egy kormányhivatali munkahelyen határozott idejű munkaszerződés alapján dolgozó munkavállaló?
4. cikk / 9 Apaszabadság
Kérdés: Jogosult lesz-e az apaszabadságra az az édesapa, akinek az apaságát elismerő eljárás jelenleg folyamatban van? A gyermek születése idején az édesanya még házasságban élt, ezért a gyermeket a férj nevére anyakönyvezték, de időközben elköltözött, és együtt él a gyermek édesapjával.
5. cikk / 9 Apaszabadság külföldi állampolgárságú anya esetén
Kérdés: Kérhet-e apaszabadságot egy magyar állampolgárságú személy abban az esetben, ha a felesége szlovák, és ott is van az állandó lakcíme?
6. cikk / 9 Autóbusz-vezető szándékos károkozása, ittassága
Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?
7. cikk / 9 Munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése
Kérdés: Sokat hallottunk a színlelt szerződésekről. Azt szeretnénk tudni, hogy hogyan kell megválasztani a munkavégzésre irányuló szerződéseket, hogy a jogszabályoknak mindenben megfeleljenek?
8. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
9. cikk / 9 Vállalkozási jogviszony vagy munkaviszony?
Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá az egyéni vállalkozó foglalkoztatása, vagyis megvéd-e a vállalkozói igazolvány?