4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
2. cikk / 4 Koreai állampolgárságú munkavállalók közterhei
Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot, illetve szja-t fizetni azok után a koreai munkavállalók után, akik rendelkeznek egy KOR-HUN 1-es számú nyomtatvánnyal, amely szerint Koreában foglalkoztatottak, és 2011. január 1-jétől 2013. december 31-ig biztosítottként Korea joghatósága alatt állnak? Kell-e önellenőrzést végeznie a munkáltatónak, ha nincs semmilyen közteher-fizetési kötelezettsége, de a munkavállalókat biztosítottként kezelték, és e szerint fizették utánuk a járulékokat? Az egyik munkavállaló 2008 májusa óta, a másik pedig 2011 májusa óta dolgozik a munkáltatónál.
3. cikk / 4 Cafeteria 2010
Kérdés: Milyen kedvező adózású juttatások kerülhetnek be a cafeteria-rendszerbe?
4. cikk / 4 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?