Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz.(Zárójelben jegyezzük meg, hogy erre általában csak akkor kerül sor, ha a nyugdíjbiztosítási ellenőrzés megállapításai alapján a foglalkoztató záros határidőn belül nem folytatja le az önellenőrzést.)A NAV a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Termőföld értékesítése

Kérdés: Milyen adókötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy magánszemély eladja a termőföldjét egy állattenyésztőnek, aki a földet az állatai számára szükséges takarmány biztosítására szeretné használni? Hogyan változik a kötelezettség, ha a vásárló egy mezőgazdasági őstermelő, aki dinnyetermesztésre kívánja hasznosítani a földet?
Részlet a válaszából: […] ...értékesítés esetében 2025. december 31-éig – minden szerződést, igazolást, okiratot meg kell őrizni, és egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során be kell mutatni, még akkor is, ha az adóalany számításai alapján egyébként nem keletkezett adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségétől jól elhatárolható (pl. a magyar kft. tevékenységi körébe tartozó szakmai feladatok elősegítése, koordinációja, ellenőrzése stb.). Ekkor az előbbiekben leírt biztosítási és járulék-, valamint szocho-fizetési szabályok érvényesülhetnek a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Kényszervállalkozó nyugdíjas adója és költségei

Kérdés: Hogyan tud vállalkozni egy rokkantnyugdíjas magánszemély, aki alacsony nyugdíja miatt indítaná el vállalkozását? Milyen adózási feltételek vonatkoznak rá, és milyen kiadásokat számolhat el?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységhezkapcsolódó adók, illetékek, hatósági díjak, vám, vámkezelési díj, perköltség,kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék, kivéve ha a tárgyi eszközbeszerzési árának részét képezi. Átalányadózást alkalmaz, amelyet az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

APEH-ellenőrzés

Kérdés: Hol lehet hozzájutni ahhoz az új jogszabályhoz, amely alapján az APEH 2006-ban az ellenőrzéseit végzi?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre az alábbiakban idézett APEH irányelv ad részletesválaszt:"7003/2006. (AEÉ 3.) APEH irányelv az ellenőrzési feladatok2006. évi ellátásáhozAz adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (atovábbiakban: Art.) 90. § (1) bekezdése értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
Részlet a válaszából: […] ...kellazonban, hogy vállalkozói kivét elszámolása hiányában is megvalósulhat avállalkozói tevékenység személyes folytatása, ha azt az ellenőrzést végzőhatóság az ellenőrzése során megállapítja. Röviden összefoglalva a fentieket, ha a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.