8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
2. cikk / 8 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
3. cikk / 8 Középiskolai tanuló szülése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a szülés után az a kismama, aki 2016 szeptemberétől középiskolai tanuló, de a 2019-es tanévet már nem kezdte meg, mert várandós, és a szülés várható időpontja 2020. január hónap vége? Az igénylő 2019. október 1-jétől egy betéti társaságban dolgozik munkaviszonyban, adminisztrátor munkakörben. Amennyiben jogosult ellátásokra, akkor milyen összegre számíthat?
4. cikk / 8 Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
5. cikk / 8 Ellátások folyósítása külföldi biztosítás esetén
Kérdés: Folyósíthat a kifizetőhely Magyarországon is TGYÁS-t és GYED-et annak a munkavállalónak, aki 3 évig Németországban dolgozott, ahol biztosított volt, a magyar munkáltatójától erre az időre fizetés nélküli szabadságot igényelt, tehát a biztosítása szünetelt, most várandós, visszaköltözött Magyarországra, a fizetés nélküli szabadságát megszakította 2014. május 31-ével, és táppénzre kíván menni a szülésig, amelynek várható időpontja 2014. július 5.? A munkavállaló elmondása szerint a szülés után Németországból jogosult lesz ellátásra.
6. cikk / 8 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: A második baba után jogosult lesz-e GYED-re az a munkavállaló, aki első gyermekét 2005. február 13-án szülte, a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően GYED-ben és 2008. február 13-ig GYES-ben részesült, a GYES folyósításának az időtartamára egy másik munkáltatónál határozott időre szóló munkaviszonyt létesített, jelenleg keresőképtelen állományban van, és második szülésének várható időpontja 2008. május 16.? Hol jogosult táppénzre 2008. február 14-től, és mi lesz a GYED alapja?
7. cikk / 8 Megbízási jogviszonyban álló biztosított szülése
Kérdés: Szülése esetén jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az az állandó megbízási szerződés alapján munkát végző dolgozó, akinek az egyes munkái között esetenként néhány nap szünet is van?
8. cikk / 8 TGYÁS és GYED várható összege
Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.
