8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Ügyvezető rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő, ha egy-egy, különböző napra fizetés nélküli szabadságot kér az igénylés érdekében egy kft. 2 tulajdonos-ügyvezetője, akik mindketten jogosulttá váltak rokkantsági ellátásra? Az ügyvezetők munkaviszonyban látják el a tevékenységüket, a fizetés nélküli szabadság bejelentésre kerül a 'T1041-es nyomtatványon, és ezáltal szünetel a biztosítás.
2. cikk / 8 Kft.-tag rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő néhány nap fizetés nélküli szabadságot igényelnie egy egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének, annak érdekében, hogy rokkantsági ellátásra váljon jogosulttá?
3. cikk / 8 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
4. cikk / 8 Végelszámoló jogállása
Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
5. cikk / 8 Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége
Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
6. cikk / 8 Nyugdíjas ügyvezető jogállása
Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
7. cikk / 8 Minimálbér változásának hatása a tagok járulékfizetésére
Kérdés: Január 1-jétől kell-e alkalmazni a megváltozott minimálbért a tagsági jogviszonyban járulékminimumot fizetők esetében?
8. cikk / 8 Társas vállalkozók jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy kft. 90 százalékban tulajdonos ügyvezetője, aki felett a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltak szerint a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja?
