9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
2. cikk / 9 TGYÁS és GYED alapja
Kérdés: Mi a második gyermek után igényelt terhességi-gyermekágyi segély és GYED alapja egy betéti társaság beltagjának, aki első gyermekét 2004. február 27-én szülte, majd terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt vett igénybe, és második gyermeke 2006. november 20-án született? A járulékfizetés alapja 125 000 forint lenne.
3. cikk / 9 Természetbeni egészségbiztosítási járulék ellenében járó ellátás
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a többes jogviszonyú társas vállalkozónak az esetében, aki megfizeti a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? Mire jogosít ez a közteher?
4. cikk / 9 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
5. cikk / 9 Üzemi baleset
Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
6. cikk / 9 Vállalkozóból lett alkalmazott táppénze
Kérdés: Több évig főállású egyéni vállalkozóként működő biztosított munkaviszonyt létesít, ahol keresőképtelen beteg lesz, és táppénzt szeretne igénybe venni. Mi a teendője? Ki igazolja a biztosításban töltött idejét a "tb.-kiskönyvében", illetve ki igazolja a jövedelmi adatait?
7. cikk / 9 Baleseti táppénz alapjának számítása
Kérdés: Kell-e visszamenőleg balesetitáppénz-különbözetet folyósítani a dolgozó részére, ha az ellátás folyósítását követően a részére jutalom, illetve 13. havi munkabér kifizetésére került sor? Mit kell érteni a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehető időszakon?
8. cikk / 9 Kiegészítő tevékenységű vállalkozó baleseti táppénze
Kérdés: Balesete esetén jogosult-e valamilyen ellátásra az 5 százalékos baleseti járulékot fizető, kiegészítő tevékenységű vállalkozó?
9. cikk / 9 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
