Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára

Kérdés: Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben szerezhetne jogosultságot öregségi nyugdíjra, ha arokkantsági nyugdíja megszűnne. Mivel a kérdező nem írta meg, hogy az ellátásamikor került megállapításra, így ismertetjük a rokkantsági nyugdíjmegszűnésének "régi", 2008. január 1-je előtti és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Rokkantnyugdíjas özvegy özvegyi nyugdíjának feléledése

Kérdés: Megilleti-e az özvegyi nyugdíj azt az özvegyet, akinek férje 1992 szeptemberében meghalt, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, folyamatosan dolgozott, 2006-ban rokkantsági nyugdíjas lett, és mellette 4 órában dolgozik? Dolgozhat-e tovább, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...személyek munkavállalásánakfeltételeire 2008. december 31-ig a "régi" szabályok lesznek az irányadók.Vagyis a megjelölt időpontig a már ellátásban részesülő személynekkeresőtevékenység miatt akkor kell – baleseti rokkantsági nyugdíj esetébenállapotjavulás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 12.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség. A többes jogviszonyúmunkavállaló keresőképtelensége esetén a táppénzre való jogosultságot, azokidőtartamát, az ellátásának mértékét, illetőleg összegét mindegyikjogviszonyában külön-külön kell megállapítani [Eb-tv. 43. § (1) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...szülés esetén járó, illetve igényelhető ellátásokkalkapcsolatos kérdések nagy számára tekintettel az alábbiakban átfogó, teljeskörű ismertetést adunk a témáról.Terhességi-gyermekágyi segélyKi jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre? A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.