Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Ehhez kapcsolódik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz) való jogosultságot, a folyósítás időtartamát, az ellátás összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell alkalmazni a bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély esetén azzal, hogy kedvezményezett eltartottként az a gyermek vehető figyelembe, akire a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj-tv.-ben és az Flt.-ben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.A nem főállású kisadózó – e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Személyes közreműködés TGYÁS és GYED ideje alatt

Kérdés: Megjelenhet-e újságcikk egy evás betéti társaság kültagjának neve alatt, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és utána GYED-et szeretne igénybe venni? Veszélyezteti-e az ellátást ez a tevékenység abban az esetben, ha az írás ellenértékére a társaság számlát bocsát ki, de a tag a bt.-től személyes közreműködésre tekintettel nem realizál bevételt, kizárólag a tulajdoni hányad alapján részesül osztalékban?
Részlet a válaszából: […] ...segélyre, mind a gyermekgondozási díjra jogosultságszempontjából megengedi az Eb-tv., hogy a biztosított, illetve jogosult személyaz ellátások folyósítása alatt szerzői jogi védelem alá eső tevékenységetfolytasson, akár díjazás ellenében is. Az Eb-tv. 41. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 26.

Nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen módon tudja az ügyvezetői munkáját tovább folytatni a nyugdíj szüneteltetése nélkül egy kft. ügyvezető-tulajdonosa, aki 2008-ban vonul nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] ...állóként a munkabére alatta marad azemlített határösszegnek, vagy csak december hónapban éri el azt. Ez utóbbi esetben ugyanis a nyugellátás szüneteltetésére márnem kerül sor, csak a tárgyév december havi nyugellátást kell vissza fizetni. A nyugdíjjárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Evás bt. beltagjának osztaléka

Kérdés: Jogosult-e táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re egy eva hatálya alá tartozó bevételi nyilvántartást vezető bt. beltagja, aki szülése miatt nem dolgozik a társaságban, jövedelmet nem vesz fel, de tevékenységét alkalmazottja révén tovább folytatja, és osztalékban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...– ellenében munkátvégez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesenfolytatja.A kérdésben említett tag – az ellátások tartama alatt -személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében (az esetlegesüzletvezetés nem minősül ennek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 11.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...pontban meghatározott helyett 83, – a d) pontban meghatározott helyett 91 százalék akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosításellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatásokfedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér alapján történőjárulékfizetés alól a törvény mentességet csak azokra a speciális esetekre ad,amikor a meghatározott ellátásban részesülő egyéni vállalkozó a vállalkozóitevékenységet személyesen nem folytatja. A családtámogatási törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Szja-levonás tb-ellátás esetén

Kérdés: Mit tartalmaz pontosan az OEP által megküldött, a 2002. évi adóköteles táppénz összegéről szóló értesítésben hivatkozott 1995. évi CXVII. tv. 30. és 33. §-a? Az értesítésben foglaltak nem pontosan érthetőek.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról szól. Az alábbiakban szó szerint idézzük a két kért paragrafust."30. § Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0-650 000 Ft 20% 650 001-1 350 000 Ft 130 000 Ft és a 650 000 Ft-on felüli rész ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.