Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...időponttól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Ez alapján azonban értelemszerűen más társadalombiztosítási ellátás nem illeti meg.A nyugdíjbiztosítási ellátások (szolgálati idő, nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem) megszerzése érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.

Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az érintett munkavállalók – a már említett egészségügyi szolgáltatáson túl – semmilyen más társadalombiztosítási ellátásra sem szereznek jogosultságot, azaz szolgálati időre vagy nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemre sem.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkaviszonyban álló nyugdíjas személy egészségügyi szolgáltatása

Kérdés: Magánszemélyként meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy saját jogú öregségi nyugdíjas tagnak abban az esetben, ha a cég tevékenységi körébe tartozó feladatokat és az ügyvezetést is munkaviszony keretében látja el? Jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjasstátusza alapján, vagy csak abban az esetben, ha megfizeti a járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...pontja értelmében ez év január 1-jétől valóban nem terjed ki a biztosítás, így e jogviszonya alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátás sem illeti meg.Ugyanakkor a Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján – mivel öregségi nyugdíjban részesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] ...belül 365 napon át biztosított volt,és a gyermeket saját háztartásában neveli.Az a) pont értelmében tehát nincs akadálya annak, hogy az ellátást az édesapa vegye igénybe, hiszen a jogszabály a "biztosított szülő" jogosultságát állapítja meg, és nem kizárólagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...megfelel, a megbízatást elfogadja, és a törvény szerint a végelszámoló megválasztásakor a díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezni kell.A Ptk. 3:112. §-a értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyon belül – a munkaidőt szükség szerint növelve – a felek többes munkakört határoznának meg. Ezt a típusú feladatellátást kapcsolt munkakörnek nevezzük. Sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos Mt. nem zárja ki ugyanis a munkaviszony keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Nyugdíjas ügyvezető közterhei

Kérdés: Elláthatja-e egy kft. ügyvezetői tevékenységét egy nyugdíjas személy, ha igen, milyen közterheket kell megfizetni utána?
Részlet a válaszából: […] ...forint egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles utána a társaság fizetni. Ezen túlmenően, ha a társaság tagjaként e tisztség ellátásáért jövedelmet is kap, ez után – a személyi jövedelemadón kívül – 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjkorhatárának betöltéséig a nyugdíj-biztosítási szervnek anyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a korengedményes nyugellátásbanrészesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget atárgyév decemberében haladja meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éveskeretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátásszüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a 84.§ alkalmazásával – vissza kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Rokkantnyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy vállalkozás a rokkantnyugdíjas tagját úgy, hogy a legkisebb járulékot kelljen utána megfizetni, de ennek ellenére jogosult legyen a 0,4 százalékos nyugdíjemelésre? A tag 15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 22/A. §-a értelmében a saját jogú nyugellátásbanrészesülő munkavállaló, társas, illetve egyéni vállalkozó jogviszonya minden365 napja után az általa ezen időszakban fizetett nyugdíjjárulék alapja haviátlagos összegének – a nyugdíjtörvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.