17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Szakképzési munkaszerződéses tanuló táppénze
Kérdés: Hogyan kell megállapítani annak a 16 éves szakképzési munkaszerződéses tanulónak a táppénzjogosultságát, az ellátás mértékét, illetve összegét, aki 2021. szeptember 21-től áll biztosítási jogviszonyban egy duális képzőhelyen, ahol október hónapban 1-jén és 10-től 15-ig volt munkavégzési kötelezettsége, 4-től 8-ig, valamint 18-tól 22-ig iskolai napok voltak, 25-től 31-ig őszi szünet, a szombati és a vasárnapi napokon pedig pihenőnapja van, és október 5-től október 27-ig keresőképtelen volt? A tanuló havi bruttó munkabére 100 440 forint, az időarányosan járó betegszabadságát egy előző keresőképtelensége során már kimerítette. A keresőképtelenség teljes tartamára, vagy csak a beosztott munka-napokra jár táppénz ebben az esetben?
2. cikk / 17 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
3. cikk / 17 Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló betegszabadsága
Kérdés: Jogosult lehet betegszabadságra a kötelező szakmai gyakorlat idején hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló?
4. cikk / 17 Munkaidő beosztása
Kérdés: Helyesen jár el a munkavállalók munkaidejének beosztása során az a számítástechnikai szaküzletet üzemeltető munkáltató, akinek két dolgozója 5 napon keresztül 7,5 órát, szombaton pedig 2,5 órát dolgozik?
5. cikk / 17 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
6. cikk / 17 Többletmunkaidő elszámolása
Kérdés: Alkalmazhatja-e egy egészségügyi alapellátást biztosító betéti társaság a Tny-tv. 43/A. §-ában foglalt adatszolgáltatást az önként vállalt többletmunkaidőről abban az esetben, ha a munkavállalói 1 hétvégi 24 órás és 1 vagy 2 hétközi 16 órás ügyeletet látnak el a napi teendőkön felül, amelyért munkabért kapnak? Hogyan lehet ezt dokumentálni, illetve hogyan működik az adatszolgáltatás ebben az esetben? Hogyan kell figyelembe venni azt, hogy az ügyelet miatt a dolgozók szabadnapot kapnak?
7. cikk / 17 Jegypénztárosok munkarendje
Kérdés: Hogyan osztható be helyesen a 2 fő jegypénztáros munkakörben dolgozó munkavállaló munkarendje egy kiállítást üzemeltető költségvetési intézménynél, amely szombat, vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tart? Jelenleg a munkavállalók heti váltásban dolgoznak, így a szabadság kiadására nincs lehetőség. A munkavállalók munkaideje nem éri el a havi 174 órát, és a munkabérük állandó.
8. cikk / 17 Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte
Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
9. cikk / 17 Szabadság mellékfoglalkozásban
Kérdés: Mennyi szabadság jár a mellékfoglalkozásában annak a munkavállalónak, aki egy másik foglalkoztatónál rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és emellett hétvégenként havi 2-3 alkalommal ügyeletet vállal egy intézménynél? A főfoglalkozásában jelenleg 22 nap szabadság illeti meg a munkavállalót.
10. cikk / 17 Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása
Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?