Külföldi kiküldetés

Kérdés:

Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?

Részlet a válaszából: […] ...adja meg: "a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Táppénz elszámolása megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló esetén

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a táppénzt és a munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, hétfő, kedd, szerda, valamint vasárnap volt a beosztás szerinti munkanapja, a többi pihenőnap, már kimerítette a 15 nap betegszabadságot, és a keresőképtelenségi igazolása hétfőtől vasárnapig szól? 7 nap táppénzre jogosult ebben az esetben, vagy csak a beosztás szerinti 4 napra, és akkor a másik 3 napra nem jogosult díjazásra, mert az pihenőnapnak számít?
Részlet a válaszából: […] ...Az a biztosított, aki azért keresőképtelen, mert betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, és betegszabadságra jogosult, az táppénzre legkorábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogállása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a kft.-t az után az izraeli állampolgárságú cégvezető után, akinek a havi munkabére 35 000 forint, és a feladatait olyan részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a szerződés helyes szövege ebben az esetben? Kell taj-számot igényelni a cégvezető részére?
Részlet a válaszából: […] ...orvosolni kell, azaz a feleknek a munkaidő mértékéről a munkaszerződésben rendelkezniük kell. A felek ettől még megegyezhetnek a feladatellátás időbeosztásának kötetlenségében, nevezetesen előírhatják azt a munkaszerződésben, hogy a munkavállaló a munkakörébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
Részlet a válaszából: […] ...A keresőképtelenség naptári éven belülielső 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. A táppénztársadalombiztosítási ellátás, és a betegszabadság lejártát követő naptól leheta táppénzjogosultság feltételeire és összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Beteg gyermek után járó juttatások

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy egy beteg gyermekével jelenleg GYES-en lévő édesanya munkaviszonyát megszüntetve nevelési segélyt igényeljen az önkormányzattól, és a jelenleg munkaviszonyban álló édesapa igényelje a GYES-t, amely mellett 8 órában továbbra is dolgozna? A gyermek állandó felügyeletre szorul, az édesanya ezért nem tud munkát vállalni.
Részlet a válaszából: […] ...nincs, hogy az édesapa menjen GYES-re, és mellette 8 órábandolgozzon, erre azonban ténylegesen nincs szükség.A szociális alapon járó ellátások igénylésének feltételeugyanis a család 1 főre jutó jövedelméhez van kötve, és nem függ attól, hogyvalaki dolgozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi állampolgár is kaphat, ha biztosítási jogviszonyt létesít.A magyarországi jogviszony alapján magyar egészségügyi ellátásra jogosultkülföldiek taj-számát az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról"(Igazolás) elnevezésű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...(szállására) menet közbenéri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagyegyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Akeresőképtelenség idejére tehát a biztosítottnak baleseti táppénz jár.Baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet legkorábban igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.