19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
2. cikk / 19 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja
Kérdés:
A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?
3. cikk / 19 1951-ben született pakisztáni-magyar állampolgárságú személy nyugellátása
Kérdés: Jogosult lesz nyugdíjra, és ha igen, milyen feltételekkel, az az 1951. március 3-án született pakisztáni állampolgárságú magánszemély, aki 1996. november hóban érkezett Magyarországra, 1997 januárjában megkapta a magyar állampolgárságot, és azóta egy belföldi székhelyű betéti társaság kültagjaként napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyban áll? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, van-e lehetősége megállapodást kötni, illetve szerezhet egyéb módon nyugdíjjogosultságot?
4. cikk / 19 Felmondási tilalom ikergyermekek esetén
Kérdés: Ikergyermekek esetében is csak a gyermekek hároméves koráig tart-e a felmondási tilalom abban az esetben, ha a GYES-t a gyermekek tankötelessé válásáig folyósítják és az ellátás ideje alatt nem történik munkavégzés? Visszahívhatja-e a munkáltató ebben az esetben a munkavállalót dolgozni, vagy csak a GYES lejártát követően? Ha a munkáltató felmond a munkavállalónak, a végkielégítés számításánál figyelembe kell-e venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát? A dolgozó 11 éve áll munkaviszonyban a cégnél, szült egy gyermeket, majd azt követően ikergyermekeket. Ezek az évek is beszámítandók a végkielégítés számításánál?
5. cikk / 19 Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte
Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
6. cikk / 19 Rokkantnyugdíjas munkavállaló keresete
Kérdés: Valóban megszüntetik-e a rokkantnyugdíját annak a munkavállalónak, aki teljes munkaidőben dolgozik, és az idén viszonylag magas jövedelme lesz? Milyen bejelentési kötelezettségeim vannak a nyugdíjbiztosítóhoz?
7. cikk / 19 Nyugdíjba vonuló munkavállaló felmondási ideje
Kérdés: Jár-e felmondási idő, és ha igen, mennyi annak a 2008. december 9-től előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló személynek, aki 12 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén középvezetőként?
8. cikk / 19 Rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható 2008-ban és 2009. január 1-jétől a 2008. január 1. előtt megállapított rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
9. cikk / 19 Rokkantnyugdíjas munkavállaló nyugdíja
Kérdés: Szüneteltetnie kell-e a nyugellátását 2008. január 1-jétől egy 53 éves, 67 százalékos rokkantnyugdíjas munkavállalónak?
10. cikk / 19 Rokkantnyugdíjas özvegy özvegyi nyugdíjának feléledése
Kérdés: Megilleti-e az özvegyi nyugdíj azt az özvegyet, akinek férje 1992 szeptemberében meghalt, 1 évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, folyamatosan dolgozott, 2006-ban rokkantsági nyugdíjas lett, és mellette 4 órában dolgozik? Dolgozhat-e tovább, vagy meg kell szüntetnie a munkaviszonyát?