Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és a baleseti táppénzre való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét valóban jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.Az egyéni vállalkozás alapján járó jogosultság véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] ...8. § (2) bekezdése]. A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, és társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot nem szerez [Kata-tv. 10. § (2) bekezdése]. Ettől eltérő szabályokat kell azonban az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Szerezhet teljes szolgálati időt a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó oly módon, hogy az év második felére magasabb összegű tételes adó fizetését vállalja, vagy ezzel csak annyit ér el, hogy az év második felében teljes lesz a szolgálati ideje, de az év első felében csak arányos szolgálati idővel számolhat?
Részlet a válaszából: […] ...kisadózó a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetése révén a Kata-tv. 10. §-ának (1) bekezdése értelmében havi 81 300 forintos ellátási alapra tesz szert, így a nyugdíjjárulék-alapként is ez az összeg kerül rögzítésre. Ez pedig nem éri el a havi minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?
Részlet a válaszából: […] ...a többes jogviszonyban nem álló biztosított evás egyéni vállalkozó számára engedi meg, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú, első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Rokkantsági ellátásban részesülő polgármester

Kérdés: Befolyásolja a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha az ellátásban részesülő személyt polgármesterré választották, aki társadalmi megbízatású polgármesterként látja el a tisztségét, amelyért havi 150 ezer forint tiszteletdíjban részesül? Keresőtevékenységnek minősül a tisztség ellátása? A polgármester emellett kisadózó egyéni vállalkozóként is működik.
Részlet a válaszából: […] ...2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének értelmében meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, amennyiben az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.A 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Nem főállású kisadózó tételes adójának összege

Kérdés: Választhatja a havi 75 ezer forintos tételes adó fizetését egy betéti társaság nem főállású kis­adózó tagja, aki az egyéni vállalkozásában – főállásúként – már nyilatkozott a magasabb összegű kata fizetéséről?
Részlet a válaszából: […] ...hatályba a Kata-tv. azon módosítása [8. § (4a) bekezdése], mely szerint a főállású kis­adózót bejelentő vállalkozás a magasabb ellátási alap érdekében nyilatkozatban vállalást tehet magasabb összegű (havi 75 ezer forintos) kata megfizetésére, amely alapján a 81...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.