14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Előrehozott öregségi nyugdíjas vállalkozó jogállása
Kérdés: Érinti-e egy előrehozott öregségi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó kiegészítő tevékenységű tagi jogállását, ha a járulékköteles keresete meghaladja az éves keretösszeget, és ezért a nyugdíjfolyósítás szünetel? Milyen járulékokat kell megfizetni erre az időszakra?
2. cikk / 14 Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése
Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
3. cikk / 14 Baleseti táppénzben részesülő kiegészítő tevékenységű vállalkozó nyugdíjemelése
Kérdés: Figyelembe vehető-e a félszázalékos nyugdíjemelés megállapításánál az a 4 hónapos időszak, amelyre egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizette a havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert üzemi balesetére tekintettel baleseti táppénzt kapott? A vállalkozónak ebben az időszakban tagi jövedelme nem volt.
4. cikk / 14 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
5. cikk / 14 Nyugdíj folyósításának szüneteltetése
Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?
6. cikk / 14 Öregségi nyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási közterheket, vagy 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni a minimálbér alapján az után az öregségi nyugdíjas ügyvezető után, aki tevékenységét megbízottként, nulla forint díjazás ellenében látja el?
7. cikk / 14 Kiegészítő tevékenységű tag jogviszonya
Kérdés: Valóban igaz-e az az előadáson hallott információ, amely szerint a kiegészítő tevékenységű tagok közül csak annak kell a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, aki személyesen közreműködik? Elég-e taggyűlési határozatban előírni, hogy a tag személyesen nem működik közre? Kieső idő esetén hogyan kell igazolni a keresőképtelenséget? Be kell-e jelenteni a 0808-as számú nyomtatványon a kiegészítő tevékenységű tagokat, ha semmilyen járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik utánuk?
8. cikk / 14 Rokkantnyugdíjas beltag közterhei
Kérdés: Miként maradhat a betéti társaság beltagja az a 37 éves tag, aki 2002 óta 67 százalékos rokkantnyugdíjas? Elveszíti-e a nyugdíját abban az esetben, ha továbbra is dolgozik a társaságban? Milyen járulékokat kell megfizetnie a havi bruttó 70 000 forint összegű jövedelme után?
9. cikk / 14 Rokkantnyugdíjas tag foglalkoztatása
Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy vállalkozás a rokkantnyugdíjas tagját úgy, hogy a legkisebb járulékot kelljen utána megfizetni, de ennek ellenére jogosult legyen a 0,4 százalékos nyugdíjemelésre? A tag 15 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, és nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat.
10. cikk / 14 Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
