Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére

Kérdés:

Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.

Részlet a válaszából: […] ...jellemző elvárt, megelőzően biztosításban töltött időtartam.A gyermek születésével megszerzett, illetve folyósított jogosulti ellátások megállapítására a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek esetében tulajdonképpen vegyes rendszerben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Nyugdíjkorhatárt betöltött megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Figyelembe lehet venni a rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű munkavállalóként azt a munkaviszonyban álló dolgozót, akit eddig beszámított a munkáltató, mert a rendelkezésre álló komplex minősítés szerint 43 százalékos az egészségi állapota, azonban elérte a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjat kap? Figyelembe vehető az a dolgozó, aki szintén elérte a nyugdíjkorhatárt, de nem öregségi nyugdíjat kap, hanem kérte a rokkantsági ellátás továbbfolyósítását? Mit jelent az, hogy az Mm-tv. 38/C. §-a alapján valaki mentesül a komplex minősítés alól?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály (kérdésben is említett) 38/C. szakasza alapján mentesülnek a komplex felülvizsgálat alól, és a nyugdíjkorhatárt betöltve nyugellátást igényelnek. Ebben az esetben megszűnik a rokkantsági ellátásuk, és a 38. § (1) bekezdésének a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
Részlet a válaszából: […] ...időnek minősülő biztosítási időket a nyugdíjjogszabályok tételesen felsorolják.Nem található a felsorolásban a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Ápolási díjban részesülő személy egyéb ellátása

Kérdés: Igénybe vehető valamilyen támogatás vagy egyéb ellátás abban az esetben, ha egy ápolási idő mellett napi 4 órás munkát vállaló személynek megszűnik a munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha – a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével – rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy 57 százalékos egészségi állapottal rendelkező, B1-es kategóriába tartozó, rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, akinek a megváltozott munkaképességét 2018-ban állapították meg? Havi 25 ezer vagy havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie abban az esetben, ha bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...Kata-tv. 2. §-a 8. alpontjának e), illetve f) pontja értelmében nem főállásúnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű kisadózó, aki1. 2011. december 31-én a Tny-tv. alapján megállapított I., II. vagy III. csoportos rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése

Kérdés: Meg kell szüntetni a jogviszonyait egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki emellett egyéni vállalkozással is rendelkezik abban az esetben, ha igényt nyújtott be megváltozott munkaképességű személyek ellátására?
Részlet a válaszából: […] ...2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának b) pontja értelmében mind a rehabilitációs, mind pedig a rokkantsági ellátás jogosultsági feltétele, hogy az igénylő nem végez keresőtevékenységet.A jogszabály alkalmazásában keresőtevékenységnek az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya a munkáltatóváltozást követően immár az adós más, következő foglalkoztatónál szerzett jövedelmére is kiterjed.A nyugellátásból való levonás szabályozottsága illeszkedik a Vht. munkabér kifizetésénél követett szakaszaihoz.A Vht. 67. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Közúti áruszállítás

Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] ...szakellátó hely végzi. Amennyiben a soron kívüli alkalmassági vizsgálat azt állapítja meg, hogy a munkavállaló munkaköre ellátására nem alkalmas, akkor a munkavédelmi szabályok értelmében az adott munkakörben nem foglalkoztatható. Az egészségügyi ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján

Kérdés: Kell munkaszerződést kötnie a foglalkoztatónak azzal a diákkal, aki a gyakorlati képzését tölti a cégnél a szakiskola és a vállalkozás között létrejött együttműködési megállapodás keretében? Kell személyi jövedelemadót vonni abban az esetben, ha csak a törvényben meghatározott juttatást fizeti a foglalkoztató a tanuló részére, vagy csak a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli a kifizetést? A 'T1041-es nyomtatványon a 1130-as kóddal kell bejelenteni ezt a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján foglalkoztatott tanuló – szemben a tanulószerződés alapján foglalkoztatottakkal – nem lesz jogosult sem táppénzre, sem egyéb ellátásokra, még akkor sem, ha pl. a munkavégzésével kapcsolatban balesetet szenved. Az Eho-tv., illetve a 2011. évi CLVI. tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.
1
2
3
5