1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll. Az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően az említett törvény alapján az 1952-ben született férfi korhatár előtti ellátásra lehet jogosult, amennyiben 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Szolgálati idő

Kérdés: Hogyan tud szolgálati időt szerezni az a magánszemély, aki 2012. július 18-ig GYES-en volt, munkaviszonya, illetve egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya jelenleg nincs, magánszállást üzemeltet, amely alapján tételes átalányadót és ehót fizet?
Részlet a válaszából: […] ...nézve az igénylő szolgálati idő megszerzésére megállapodást kötött, ésaz erre előírt mértékű járulékot megfizette.Nyugellátásszerzés céljából lehetőség van továbbámegállapodást kötni. A Tbj-tv. 34. §-a szerint megállapodást köthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...főfoglalkozású társas vállalkozónak, mivel a Kanadában folyósítottnyugdíj a magyar jogszabályok szerint nem minősül saját jogú nyugellátásnak.Ennek megfelelően tagi jövedelmük (de legalább a minimálbér)után az általános szabályok szerint meg kell fizetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Kft.-tag előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Befolyásolja-e egy 38 éves munkaviszonnyal rendelkező, 57. életévét 2008 októberében betöltő nő előrehozott öregségi nyugdíját az a tény, hogy egy kft. tagja és ügyvezetője, de jövedelme nem keletkezik, csak osztalékot kap? Megkaphatja-e zavartalanul a nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] ...említett ügyvezető megfelel ezeknek afeltételeknek, hiszen az ügyvezetés díjazás nélkül (választotttisztségviselőként történő) ellátása semmilyen biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonyt sem keletkeztet. A Tny-tv. 83/B. (1) bekezdése szerint amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Betéti társaság beltagjának jogállása

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
Részlet a válaszából: […] ...történik. A Gt. 91. § (2)bekezdése értelmében azonban nem minősül személyes közreműködésnek azüzletvezetés és képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban és a polgárijogi szerződés alapján történő munkavégzés sem. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...az évben kiszámítani, illetve azt, hogy ez a számítási mód a2008. január 1-jétől "induló" nyugdíjak esetében hogyan változna. I. A nyugellátás alapjául szolgáló átlagkeresetmeghatározása a 2008. január 1. előtt induló nyugdíjak esetébenAz öregségi nyugdíj összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyokban, hanem tagságijogviszonya alapján közreműködik ténylegesen és személyesen a társaságtevékenységében (az üzletvezetés ellátása nem ebbe a körbe tartozik, arraválasztott tisztségviselőként vagy – szeptember 1-jétől – munkaviszonykeretében kerülhet sor)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
Részlet a válaszából: […] ...közreműködik a társaságban. Feltételezzük,hogy ez eddig is így történt, hiszen az ügyvezetői teendők tagi viszonybantörténő ellátását sem szeptember 1. előtt, sem pedig utána nem engedélyezi atörvény. Ebben az esetben – választásának megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 18.

Tiszteletdíjban részesülő önkormányzati bizottsági tag ellátásai

Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 6. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a biztosítottak atársadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. Afeltételes mód arra utal, hogy önmagában a biztosítási jogviszony nem elegendőaz egyes ellátások megszerzéséhez, ahhoz a Tbj-tv.-ben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
1
2