1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjszabályok szerint az első háromesetben a nyugdíjak megállapítása azonos módon történik, feltéve hogy mindháromesetben ugyanolyan ellátás kerül megállapításra. Gondolunk itt arra, ha például2012-ben a három szóban forgó nő közül csak egy lenne jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Megállapodás szolgálati időre

Kérdés: Fizethető-e valamilyen módon a nyugdíjjárulék az után a személy után, akinek 2011. május 31-én megszűnik a munkaviszonya, és decemberben meg lenne a 40 éves szolgálati ideje, tehát el tudna menni nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjhoz szükséges 40 évszolgálati idő megszerzése érdekében a dolgozó – munkaviszonyának a megszűnéseután – nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelemszerzése céljából 34 százalék (magánnyugdíjpénztár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben akeresőtevékenységét folytatja, ezért a további feltételek teljesülése eseténott kell járulékot fizetnie, és ott jogosult az ellátások igénybevételére is.Tehát az EU-tagállam polgára, aki csak egy tagállam területén végzi a munkáját,ott lehet biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Francia állampolgárságú ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tesz említést arról, hogy a franciaállampolgárságú ügyvezető más tagállamban rendelkezik-e – E 101-esformanyomtatványon igazolt – munkaviszonnyal. Amennyiben nem rendelkezik, azügyvezetésre vonatkozóan létesített megbízási jogviszonya alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...munkanélküli-járadékban, nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresést ösztönző juttatásban (a továbbiakban: munkanélküli-ellátásban) részesülő személy, továbbá az ellátások igénybevételének időtartamára az a személy, akinek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...a lehetőséget a törvény, hogy a biztosított (az egyéni vállalkozók kivételével) saját magáról állapítson meg bármiféle adatot a nyugellátáshoz kapcsolódó jövedelméről, vagy a levont járulékról.Figyelemmel arra, hogy a biztosított által fizetendő egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.