24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
2. cikk / 24 Többes jogviszonyú kisadózó munkavégzése táppénzfolyósítás alatt
Kérdés: Dolgozhat továbbra is a kisadózó egyéni vállalkozásában egy manikűrös, aki a munkaviszonyában táppénzben részesül a veszélyeztetett terhességére tekintettel? Terheli-e ebben az esetben a havi 50 ezer forint?
3. cikk / 24 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
4. cikk / 24 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
5. cikk / 24 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
6. cikk / 24 Számlakiállítás táppénz alatt
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a táppénz folyósításának tartama alatt számlát állít ki? Amennyiben igen, befolyásolja ez a táppénzjogosultságot, illetve az ellátás összegét?
7. cikk / 24 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó keresőképtelensége
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 36 órás munkaviszonya mellett végzi vállalkozói tevékenységét, de a főállású munkahelyén hónapok óta táppénzen van? Tevékenységet betegsége miatt vállalkozóként sem tud végezni, kivétje pedig soha nem volt. Jogosult táppénzre egyéni vállalkozóként is annak ellenére, hogy járulékalap hiányában nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
8. cikk / 24 CSED-jogosultság két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re az a kismama, aki 2018. február 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozóként volt biztosított, és emellett 2020. október 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesített? A munkaviszony létesítése miatt a kisadózóként fennálló biztosítás a törvény erejénél fogva megszűnt, és 2020. október 25-én megszületett a gyermeke?
9. cikk / 24 Hiányzó jövedelem nyugdíjkérelem esetén
Kérdés: Hol nézhet utána hivatalosan elektronikus formában a vállalkozása adatainak az a magánszemély, aki 1988-1996 között többes jogviszonyú egyéni vállalkozó volt, 2017-ben nyugdíjkérelmet nyújtott be, de a kapott jogosultságiidő- és keresetkimutatásban a vállalkozásból befizetett járulékokat és jövedelmet nem vették figyelembe? Mi a további teendő ebben az esetben?
10. cikk / 24 Folyamatos biztosítási idő többes jogviszony esetén
Kérdés: Melyik jogviszonyban vehető figyelembe a kisadózóként szerzett biztosítási idő annak a személynek az esetében, aki már két éve működik kisadózó társas vállalkozóként, 2016. április 1-jétől egyéni vállalkozóvá vált, ahol nem kisadózó, illetve egy kft.-ben munkaviszonyt is létesített, és szeptember 11-től keresőképtelen?