1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] ...8. § (2) bekezdése]. A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, és társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot nem szerez [Kata-tv. 10. § (2) bekezdése]. Ettől eltérő szabályokat kell azonban az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére is alkalmazni kell, azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt a szolgálati járandóságot kell érteni [2011. évi CLXVII. tv. 11. § (1) bekezdése]. A Tny-tv. 83/B. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Szociális szövetkezetek tagjainak közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a szociális szövetkezet tagjai után, és milyen ellátásokra lesznek jogosultak a befizetett járulékok alapján?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezeti formák között speciális helyet foglalnak el a szociális szövetkezetek, amelyek abból a célból szerveződtek, hogy a hátrányos helyzetben lévő tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek, valamint szociális helyzetük javítását egyéb módon elősegítsék. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 12.

Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai

Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
Részlet a válaszából: […] ...ésemellett a felesége biztosított [Tbj-tv. 16. § k) pontja]. A mezőgazdaságiőstermelő 2006-ban megállapodást köthet nyugellátásra jogosító szolgálati időés nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 26,5 százaléknyugdíj-biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Mezőgazdasági őstermelő minimum-járulékalapja

Kérdés: Van-e minimum-járulékalapja a mezőgazdasági őstermelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegűtársadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóannyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a minimálbérnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.