Adókedvezmény egyetemi tanulmányok halasztása esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a gyermekek után járó adókedvezményt az alábbi esetben? A munkavállalónak két gyermeke van, az egyik 16 éves, nappali tagozatos szakközépiskolai tanuló, a másik gyermek idén ősztől ment volna nappali tagozatos egyetemre, de nem tudja megkezdeni a tanulmányait, mert nem rendelkezik három oltással, ezért most félévet halaszt. A dolgozó nyilatkozatában az alábbiak szerint kérte az adókedvezmény elszámolását: 2022. január-június hónapokban 2 gyermekre havi 40 000 forint (20 000 forint/gyermek), 2022. július hónaptól havi 20 000 forint (egy kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermek után). Helyesen gondolja a munkáltató, hogy a halasztás miatt július hónaptól már csak egy gyermekre tekintettel jár a kedvezmény, havi 10 000 forint összegben? Hogyan kell rendezni a többletként levont kedvezményt? Korrigálhatja a jogtalan levonást a munkáltató, vagy a munkavállaló rendezi majd a 2022. évről szóló személyijövedelemadó-bevallásában? Hogyan kell eljárni akkor, ha a nagyobb gyermek keresztfélévesként mégis elkezdi az egyetemet 2023. januárban?
Részlet a válaszából: […] ...az oktatási intézmény igazolást állít ki.A hallgatóijogviszony-igazolást a magasabb családi pótlék megállapítása érdekében az ellátás folyósításának időtartama alatt évente, tanulói jogviszony esetén szeptember 30-ig, hallgatói jogviszony esetén október...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 13.

Fiatalkorú munkavállaló

Kérdés: Tiltja bármilyen jogszabály, hogy egy 11. osztályos középiskolás gyermek a családi vállalkozásban munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban folyamatosan munkát végezzen? Vonatkozik rá a közterhek vonatkozásában bármilyen általánostól eltérő szabály?
Részlet a válaszából: […] ...úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását – a 7. § (2) bekezdése alapján járó nevelési ellátás kivételével – a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.

Román állampolgárságú munkavállaló

Kérdés: Milyen teendői vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy jelenleg alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott román állampolgárságú magánszemélyt 2017. február 1-jétől munkaviszonyban szeretné alkalmazni? A foglalkoztatott rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel. Igénybe veheti a családi adókedvezményt a Romániában élő gyermekei után, illetve mi a teendője annak érdekében, hogy érvényesíteni tudja azt?
Részlet a válaszából: […] ...– megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogya) kedvezményezett eltartottként az a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Külföldi munkavállaló családi kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a családi kedvezményt egy külföldi illetőségű munkavállaló a nem Magyar­országon élő gyermekei után? A gyermekeknek sem adóazonosító jelük, sem tajszámuk nincs.
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell alkalmazni a bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély esetén azzal, hogy kedvezményezett eltartottként az a gyermek vehető figyelembe, akire a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
Részlet a válaszából: […] ...gyermek születésekor járó ellátásokra és kedvezményekre való jogosultság megállapításakor több törvényt is alaposan át kell böngésznünk, és végig kell gondolni azt is, hogy hogyan módosíthatja a jogosultságot a külföldi tartózkodás.Az Szja-tv. 29/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Iskolakezdési támogatás elvált szülők esetén

Kérdés: Ki és milyen arányban lehet jogosult iskolakezdési támogatásra az alábbi esetben? Az elvált szülők két iskoláskorú gyermeküket egyezség alapján egyenlő időszakban felváltva gondozzák, a családi pótlékot is 50-50 százalékos arányban megosztva kapják. Az édesapa újra megnősült, a feleség két iskoláskorú gyermekét közös háztartásban nevelik, és a családi pótlékot 100 százalékos összegben a férj kapja.
Részlet a válaszából: […] ...a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 7.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...személynek mind a táppénzre, mind a terhességi-gyermekágyi segélyre, mind pedig a gyermekgondozási díjra való jogosultságát, valamint az ellátások összegét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.Ezért a jogosultságokat külön kell nézni a pedagógusi, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Foglalkoztatható-e korlátlanul az a 100 százalékosan rokkant, 25. életévét még be nem töltött fiatalember, aki rokkantsági járadékot, valamint emelt összegű családi pótlékot kap? Figyelembe kell-e venni a rokkantsági járadék összegét a havi bérszámfejtésnél, mint adóterhet nem viselő járandóságot, valamint a foglalkoztatás figyelembe vehető-e a rehabilitációs járadék megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] ...járadékról szóló – meglehetősen régijogszabály a 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet – semmilyen korlátozást semtartalmaz az említett ellátásban részesülő munkavégzését illetően. Ebbőlkövetkezően a kérdésben említett fiatalember korlátlanul foglalkoztatható. Ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...vehetőjövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosításiidő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötvenszázaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg ajogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] ...Félnek a jogszabályai szerint esnek biztosítás alá, amelynek területén vállalatuk, illetőleg kiküldő szervük székhelye van.(3) A nyugellátásban részesülő személyek, ha mint dolgozók nem esnek biztosítás alá, annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.