10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló betegszabadsága
Kérdés: Jogosult lehet betegszabadságra a kötelező szakmai gyakorlat idején hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló?
2. cikk / 10 Rehabilitációs járadékos munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult-e táppénzre egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló?
3. cikk / 10 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
4. cikk / 10 Munkaadói és munkavállalói járulék
Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
5. cikk / 10 Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
6. cikk / 10 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Miért csak évente 15 nap táppénzben részesülhetnek a nyugdíjas munkavállalók annak ellenére, hogy járulékfizetésre kötelezettek? Az aktív dolgozók akkor és addig maradhatnak táppénzen, ameddig csak akarnak.
7. cikk / 10 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
8. cikk / 10 GYES-ben részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés: A második szüléséig a GYES folyósítása mellett is jogosult-e táppénzre az az 1987. július 1. óta munkaviszonyban álló dolgozó, aki GYED-ben részesül 2004. december 5-jétől 2006. június 21-jéig, 2006. június 22-jétől GYES-t igényel, és mellette 8 órában visszamegy dolgozni, először letölti a felhalmozódott szabadságát, majd 2006. szeptember 1-jétől betegszabadságra megy, aztán táppénzt igényel, mivel terhessége miatt keresőképtelen?
9. cikk / 10 TGYÁS és GYED várható összege
Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.
10. cikk / 10 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?