Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] ...utáni munkáltatói teljesítést a társadalombiztosítási járulék megfizetése következményeként az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során úgy kell tekinteni, mintha azt a biztosított fizette volna meg.Ennek analógiájára, a családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Szülés biztosítási jogviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2019. augusztus 15-ig határozott idejű munkaszerződés alapján biztosított egy cégnél, de veszélyeztetett terhessége miatt 2019. május 23-tól keresőképtelen? A szülés várható időpontja 2019. szeptember 19. Kaphatja továbbra is a táppénzt a szülés időpontjáig a biztosítása megszűnése után? A munkaviszony megszűnése után meg kell fizetnie a minimumjárulékokat a kft.-ben, amelynek 50 százalékos tulajdonosa és egyben ügyvezetője is? Az ügyvezetői teendőket jelenleg megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a "diplomás" gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje. A jogszabály tehát nem rendelkezik "passzív" táppénzről, ezért amikor a jogosult határozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,– saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban,– mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szerv által megállapított öregségi nyugdíjnak jelenleg kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése esetén járó nyugellátás, valamint a nőket életkoruktól függetlenül a 40 éves jogosultsági idő elérése esetén megillető nyugellátás minősül.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Szülés a biztosítás megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
Részlet a válaszából: […] ...a GYES folyósításának időtartama alatt nem kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások, mint a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj viszont biztosításhoz kötött ellátások.Csecsemőgondozási díjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Egyéni vállalkozó táppénze járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelensége időtartamára egy egyéni vállalkozó, akinek nagy összegű járuléktartozása van, illetve keletkezik táppénzmegtérítési kötelezettsége a tartozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nyugdíjjárulék-tartozása van.Az Eb-tv. azonban ehhez hasonló előírást a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (ideértve természetesen a táppénzt is) vonatkozásában nem tartalmaz. A törvény 39/A. §-a értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló személy szolgálati idő vagy nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást kötött. Jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll. Az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően az említett törvény alapján az 1952-ben született férfi korhatár előtti ellátásra lehet jogosult, amennyiben 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése szerint a társas vállalkozás abiztosított társas vállalkozó után a 29 százalékos társadalombiztosításijárulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett(juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...pontban meghatározott helyett 83, – a d) pontban meghatározott helyett 91 százalék akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosításellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatásokfedezetéről szóló törvény szerint kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
1
2