11. cikk / 310 Kisadózó ellátási alapja
12. cikk / 310 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
13. cikk / 310 Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka
Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?
14. cikk / 310 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén
Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?
15. cikk / 310 Gyermek ellátásai nyári munkavállalás esetén
Milyen ellátásra lesz jogosult a szülei vállalkozása által üzemeltetett gyümölcskereskedésben nyári munkát vállaló gyermek? Végezhet ingyenesen munkát, vagy mindenképpen kapnia kell valamilyen jövedelmet?
16. cikk / 310 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
17. cikk / 310 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
18. cikk / 310 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?
19. cikk / 310 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja
A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?
20. cikk / 310 Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének bejelentése
Be kell jelenteni az egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki másutt rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, és a kft.-ben részmunkaidős munkaviszonyban közreműködik a társaság tevékenységében is? Az ügyvezető díjazásban nem részesül.