14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Szolgálati idő igazolása
Kérdés: Beszámítható a szolgálati időbe a munkaviszony, ha azt csak a tb-kiskönyvvel tudja igazolni a magánszemély?
2. cikk / 14 Jogviszony bejelentésének ellenőrzése
Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
3. cikk / 14 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
4. cikk / 14 Nyugdíjazás
Kérdés: Milyen teendői vannak a nyugellátás igénybevétele során annak a magánszemélynek, aki 2018. november 1-jén szeretne nyugdíjba vonulni?
5. cikk / 14 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
6. cikk / 14 Kft. vezető tisztségviselőjének külföldi tartózkodása
Kérdés: Terheli-e minimumjárulék-fizetési kötelezettség egy kft. tagját, aki a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszony keretében látja el, és a közeljövőben fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni, mert turistaként 6 hónapra külföldre utazik? A magánszemély az egészségügyi ellátása biztosításának céljából egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére bejelentkezik a NAV-hoz, és megfizeti a havi 6810 forint összegű járulékot.
7. cikk / 14 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
8. cikk / 14 Túlfolyósított ellátás visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője annak a nyugdíjas személynek, aki családi pótlék túlfolyósítása miatt méltányossági kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz annak érdekében, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől, de azt a választ kapta, hogy az egyik feltétel, nevezetesen az adók módjára való behajtás lehetősége nem teljesül? Ez a válasz kb. 4 hónapja érkezett, azóta nem történt semmi.
9. cikk / 14 Családi ház építésénél foglalkoztatott hajléktalan biztosítása
Kérdés: Családi ház építésénél milyen feltételekkel lehet jogviszonyban nem álló munka nélküli hajléktalant alkalmazni, illetve foglalkoztatni? A foglalkoztató a hajléktalan embernek szállást is ad, kell-e ez után valamilyen közterhet fizetni?
10. cikk / 14 Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?