12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Személyes közreműködés GYES mellett
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
2. cikk / 12 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
3. cikk / 12 Alkalmi munkavállaló napidíja
Kérdés: Elszámolható a 40 euró összegű napidíj egy alkalmi munkavállaló kamionsofőrnek? Amennyiben igen, akkor ez hogyan történik, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási elszámolásnál ennek nincs helye?
4. cikk / 12 Családtámogatási ellátások külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Helyesen tájékoztatta a munkáltató a munkavállalót, mely szerint nem jár családi adókedvezmény, családi pótlék, anyasági támogatás, GYES, illetve babakötvény a külföldön született gyermek után annak a házaspárnak, amely többéves kiküldetését tölti egy Európai Unión kívüli országban? A kiküldetés ideje alatt továbbra is Magyarországon kapják a jövedelmüket, itt adóznak, fizetik a járulékokat, és az állandó lakcímük is itt van. A gyermeket honosították Magyarországon, rendelkezik magyar anyakönyvi kivonattal, lakcímkártyával, taj-számmal és adóazonosítóval is. Az édesanya igénybe vette a TGYÁS-t, és jelenleg GYED-en van.
5. cikk / 12 Nyugdíjemelés megbízási díj alapján
Kérdés: Kérheti a 0,5 százalékos nyugdíjemelést az a nyugdíjas személy, aki megbízási jogviszonya alapján részesült díjazásban?
6. cikk / 12 1955-ben született férfi szolgálati ideje
Kérdés: Szolgálati időnek számít az 1996. december hótól 2012. márciusig tartó időszakban rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés időtartama egy 1955-ben született férfi esetében, akinek 1974 óta folyamatos munkaviszonya van, 1996 decemberében 10 nap megszakítással?
7. cikk / 12 Nyugdíjas személy nyugdíjának újraszámítása
Kérdés: Hogyan kérheti nyugdíjának újraszámítását a munkaviszonya végleges befejezésekor egy nyugdíjasként tovább dolgozó személy?
8. cikk / 12 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
9. cikk / 12 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
10. cikk / 12 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?