22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során
Kérdés:
Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.
2. cikk / 22 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
3. cikk / 22 Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése
Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
4. cikk / 22 Jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
5. cikk / 22 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
6. cikk / 22 Munkavállalás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Valóban nem haladhatja meg a bruttó munkabér a havi 191?475 forintot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. február hónapig rokkantsági ellátásban részesül, és nem szeretné elveszteni az ellátást a munkavállalása miatt? Jogosult lesz az emelésre abban az esetben, ha az ellátás mellett munkaviszonyban áll?
7. cikk / 22 Kereseti korlát
Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
8. cikk / 22 Megváltozott munkaképességű személy szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye
Kérdés: Milyen teendői vannak annak a múlt hónap végéig rehabilitációs ellátásban részesült személynek, aki az ellátás mellett napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott a saját kft.-jében, de most megtudta, hogy csak napi 4 órában tehette volna ezt? Milyen szankcióra számíthat a dolgozó, illetve a munkaadó egy esetleges ellenőrzés esetén? Hogyan kell eljárni a vele kapcsolatban igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Igénybe vehető utána a 100 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény, ha 2016. május 10-től rokkantsági ellátásban fog részesülni, és a minimálbér 150 százaléka alatt lesz a bruttó bére? Beleszámít a jövedelemkorlátba az osztalék, valamint a lakás bérbeadásából származó jövedelem?
9. cikk / 22 Nyugdíj előtt álló rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy valamilyen formában megkaphassa a korábbi munkabérének megfelelő jövedelmet az a munkavállaló, aki két év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt, és rehabilitációs ellátást állapítottak meg a számára, amelyet a jelenlegi munkabére mellett nem kaphat? Amennyiben alacsonyabb munkabért kap a hátralévő két évben, az nem rontja le annyira az átlagkeresetét, hogy inkább jobban járna, ha nem dolgozna a nyugdíja megállapításáig?
10. cikk / 22 CSED alapja második gyermek szülése esetén
Kérdés: Milyen összeg alapján lesz jogosult csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2012. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2013. március 22-én született gyermeke után TGYÁS-t és GYED-et kapott, jelenleg pedig GYES-ben részesül, a GYES folyósítása alatt 2015. április 1-jétől napi 4 órás munkaidőben visszament dolgozni, jelenleg várandós, és a második gyermek születésének várható időpontja 2015. október 20-a? A TGYÁS napi alapja 17 320 forint volt, a jelenleg fennálló 4 órás munkaviszonyában pedig 250 000 forint a havi munkabére. Milyen ellátásra lesz jogosult a szülés után a dolgozó a 2014. december 1-jétől jelenleg is fennálló másik napi 4 órás munkaviszonyában?
