18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
2. cikk / 18 Ügyvezetők jogviszonya
Kérdés: Elláthatják "0" forintos megbízási díj ellenében az ügyvezetői tevékenységet egy kft.-ket tömörítő cégcsoport ügyvezetői, akik korábban munkaviszony keretében dolgoztak, annak érdekében, hogy mérsékeljék a fizetési nehézségeiket? Dolgozhat valamennyi cégben megbízási jogviszonyban ugyanaz a személy, aki egyidejűleg több kft. vezető tisztségviselője?
3. cikk / 18 Ügyvezetők jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kéttagú kft. mindkét munkaviszonyban álló ügyvezetője létesít egy másik, heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt?
4. cikk / 18 Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után
Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
5. cikk / 18 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
6. cikk / 18 Beltag munkaviszonya
Kérdés: Elláthatja feladatait heti 20 órás munkaviszonyban egy betéti társaság beltagja, és ha igen, akkor az ennek megfelelő minimálbér (50 750 forint) megfizetésével eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségeinek? A beltag emellett egy kft. tagja, munkát nem végez, jövedelmet nem kap, járulékot nem fizet.
7. cikk / 18 Ügyvezető jogviszonya, járulékai
Kérdés:
Kötelezett járulékfizetésre egy társaság ügyvezetője abban az esetben, ha nem tagja a vállalkozásnak, és az ügyvezetői tevékenység végzéséért semmilyen jövedelemben nem részesül? A vezető máshol rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a bérjövedelme meghaladja a minimálbér kétszeresét.
8. cikk / 18 Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai
Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
9. cikk / 18 Kft.-ügyvezető jogállása
Kérdés: Mi a járulékok alapja egy többszemélyes kft. egyik tagjának az esetében, aki a társasági szerződés szerint a cég egyik ügyvezetője is, de a tényleges vezetői tevékenységet a társa végzi, aki önállóan képviselheti a céget? Dolgozhat heti 20 órás munkaviszonyban a tag a saját cégénél ebben az esetben?
10. cikk / 18 Rokkantnyugdíjas ügyvezető közterhei
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a jogviszonyát annak a rokkantnyugdíjban részesülő ügyvezetőnek, aki nem tagja a társaságnak, és az ügyvezetői teendők ellátásáért semmilyen juttatásban nem részesül? Keletkezik utána járulékfizetési kötelezettség?