Kedvezményszabály alkalmazása táppénz megállapítása során

Kérdés: Az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményszabály értelmében, ha a biztosított az irányadó időszakban azért nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig az egészségbiztosítás egy másik pénzellátásában részesült, akkor a jelenlegi táppénz összegét az utolsóként megállapított ellátás alapján kell megállapítani, ha annak összege az eredetileg kiszámolt összegnél kedvezőbb. Helyesen értelmezi a kifizetőhely, hogy az utolsóként megállapított ellátásként csak olyan ellátást lehet figyelembe venni, ami az irányadó időszakban lett megállapítva?
Részlet a válaszából: […] ...előzményszabály lényege valóban ez, azzal azonban kiegészítjük, hogy ez csak abban az esetben alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló munkáltatónál elért jövedelem figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Táppénz alapja

Kérdés: A minimálbér figyelembevételével kell-e táppénzt számfejteni annak az újonnan belépett munkavállalónak a részére, aki belépése előtt 20 napig munkanélküli-ellátásban részesült, és nyilatkozata szerint a munkanélküli-ellátás előtt egyéni vállalkozó volt? A dolgozó biztosítási jogviszonya folyamatos, mivel 30 nap megszakítása nem volt. Milyen igazolásokat kell beszereznie a kifizetőhelynek a jövedelemigazolás helyett, tekintettel arra, hogy a számítási időszak az előző év, amikor a biztosított egyéni vállalkozó volt?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzfolyósítás időtartamának megállapításához"előzmény"-t kell kérni az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztártól.Javaslom, hogy az előzménykérő lapon a biztosítási időre is kérdezzenek rá. Avállalkozói jövedelmekre vonatkozóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...adatokból derül ki. A táppénzre való jogosultság időtartama eltérő a kétjogviszonyban. Az első jogviszonyban táppénzre 365 nap – előzmény – jogosult,míg a második jogviszonyban a munkaviszony kezdetétől a keresőképtelenségetmegelőző napig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Többes jogviszonyú vállalkozó táppénze

Kérdés: Egy tíz éve egyéni vállalkozóként működő biztosított 2005. április 11-én egy kft.-nél napi 4 órás munkaviszonyt létesített. Mint egyéni vállalkozó, járulékot a minimálbér alapulvételével fizet. A kft. az egészségbiztosítási járulékot a havi munkabére (jövedelme) után vonja le. A dolgozó 2005. május 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Hogyan kell a biztosított táppénzjogosultságát elbírálni?
Részlet a válaszából: […] ...keresőképtelenségének első napjátóljogosult táppénzre, a keresőképtelenség időtartamára legfeljebb 365 napig, ha nincstáppénzelőzménye. Az irányadó időszak 2004. január 1-jétől 2005. május 22-igterjedő időtartam. A számítási időszak 2004. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.