Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkabért terhelő kötelező érvényű, külön jogszabályban meghatározott, munkáltató általi levonással teljesítendő adóelőleg és járulék tételeket hibásan állapítja meg, vonja le és vallja be az adóhatóságnak. Jelen esetben az általában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató legnagyobb igyekezete ellenére is előfordul, hogy a magánszemély által fizetendő személyijövedelemadó-előleget tévesen állapítja meg, ebből eredően azt nem a megfelelő összegben vonja le. A jogalkotónak nyilvánvalóan és egyértelműen gondoskodnia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Helytelenül levont járulékok

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató helytelenül vonta le a járulékokat a munkavállalójától?
Részlet a válaszából: […] ...a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] ...következő kifizetéskor le kell vonnia. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség alól. Megjegyezzük, hogy az Efo-tv. 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja válaszunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...A három gyermek után járó kedvezmény már abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a jogosultság akár egy napig is fennáll.Az adóelőleg megállapításánál az Szja-tv. 48. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell figyelembe venni: "A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Családi kedvezmény házastárs gyermekére tekintettel

Kérdés: Igénybe veheti-e 2012. január 1-jétől a három gyermek után járó családi adókedvezményt az a munkavállaló, aki a házastársa előző házasságából született két gyermekét is neveli az egy közös gyermekük mellett?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése alapján a magánszemélycsaládi kedvezmény érvényesítésére súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozónyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató számára adhat. Ha a családikedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontja szerintifoglalkoztatott, az egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékalapot képezőjövedelem, illetve az adóelőleg-alap összege a bérszámfejtés (bérelszámolás)eredményeként állapítható meg, ebből következően az Art. 23. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...járulék a kifizetett bér után.Tételes egészségügyi hozzájárulás.Szakképzési hozzájárulás.A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt mulasztásibírság terheli a foglalkoztatót.A foglalkoztatót terhelő járulék- és adóterhek – ide nemértve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Önellenőrzés

Kérdés: Hogyan tehet eleget kötelezettségeinek az a kft., amely több éven keresztül elmulasztotta bevallani és megfizetni a megbízás alapján és a vállalkozás jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállalói közterheit?
Részlet a válaszából: […] ...határozat meghozataláig az adózó általfeltárt adókülönbözet revíziós megállapításként veendő figyelembe.e) A társaságiadó-előleg összegének bevallása soránelkövetett tévedés az önellenőrzés szabályai szerint nem módosítható. Az Art.4. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.