Magánszemély közteher-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Mely esetben kötelezett a magánszemély a szociális hozzájárulási adó, illetve a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a 2018/4. számú Adózási kérdésben taglalt 84 százalékos szabály alkalmazásával összefüggésben? Hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben az egészségügyi hozzájárulás alapjául szolgáló jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani, az ehoalapot képező jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében

Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködőidíj-kiegészítéskéntkell megállapítani a tag részére kifizetett osztalékból és/vagy az adóévbenjóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalékból azt a részt, amely atag által a személyes közreműködésért ténylegesen felvett jövedelem és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] Nem teljesen egyértelmű a kérdés. Leírjuk, hogy a jogszabálymely jövedelmeket sorol fel a nyugellátás megszüntetésére. Ugyanis nem az adókifizetését követően maradó összeget kell nyugdíjalapnak tekinteni. A Tny-tv.83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében ha a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...bevételből számított jövedelem után kell fizetni, ilyenformán elválik tehát egymástól a járulékalap és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Munkaügyi Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a Munkaügyi Bíróság által a volt munkavállaló részére jogellenes munkaviszony megszüntetése címén megítélt alábbi juttatásokat: elmaradt munkabér, elmaradt munkabér után 11 százalékos kamat, a jogellenesség jogkövetkezménye miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján többhavi átlagkereset, továbbá perköltség térítése.
Részlet a válaszából: […] ...Bizonyára nem okoz meglepetést, hogy az elmaradt munkabér a nemönálló tevékenységre előírt szabályok szerint személyijövedelemadó-előlegalapját, s mint ilyen, egyben a járulékok -foglalkoztatót terhelő 29 százalékostársadalombiztosítási, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű jogviszony keretében foglalkoztatja – az erre vonatkozó szerződést szóban is meg lehet kötni –, és a részükre kifizetett adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem (a bruttó megbízási vagy vállalkozási díj 90 százaléka) nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

"Sikerdíj" közterhei

Kérdés: Egy kft. egy magánszeméllyel "sikerdíjas" megbízási szerződést köt 5 évre. A díj is ekkor, 5 év múlva lesz esedékes, feltéve hogy teljesülnek a szerződésben vállaltak. Ellenkező esetben díjazásra nem kerül sor. A társadalombiztosítási jogviszony visszamenőleg lesz érvényben 5 évre, vagy csak abban a hónapban, amikor a kifizetés megtörténik? Ha visszamenőleg lesz érvényben, hogyan kell bejelenteni ezt, milyen társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettségek terhelik, azok mikor esedékesek? Beleszámít-e a biztosított nyugdíjidőszakába a fenti 5 éves időszak?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...az összegnek a sorsát osztja, amellyel összefüggésben kifizették.Az elmaradt bér és a táppénz egyaránt az összevont adóalap része, adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem, tehát az ezekhez kapcsolódó kamat is ebbe a kategóriába került.Ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.