CSED alapja munkahelyváltás esetén

Kérdés:

Mi lesz a CSED alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2021. szeptember 1-jétől 2022. november 20-ig részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott, majd 2022. december 1-jétől új, teljes munkaidős munkaviszonyt létesített havi 450 000 forint munkabérrel? Figyelembe kell venni a részmunkaidővel arányos, lényegesen alacsonyabb munkabért is az ellátás megállapítása során, vagy csak a magasabb, teljes munkaidős bért? A szülés várható időpontja 2023. június 23.

Részlet a válaszából: […] ...összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban a személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Egyértelmű tehát, hogy a CSED összegének megállapításánál csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettség létrejön, a megbízottat be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, be kell vallani és meg kell fizetni az szja-előleget, a társadalombiztosítási járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót is.Amennyiben a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Ellátások gyermek születésekor

Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
Részlet a válaszából: […] ...összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó--előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni (Eb-tv. 39/A. §).Az igénylőnek mind a CSED, mind a GYED, mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Megbízási díj

Kérdés: A havi 50 000 forint összegű bruttó megbízási díj, vagy a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék levonása után maradó 33 250 kifizetett jövedelem lesz a szociális hozzájárulási adó alapja egy állandó megbízási szerződéssel foglalkoztatott megbízott esetében? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, illetve a '08-as bevallásban a biztosított megbízottat?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem – többek között – az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem. A megbízás önálló tevékenységnek minősül, így most azt kell megvizsgálnunk,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] ...befejezése után, a biztosítási kötelezettséget a díj kifizetésekor kell elbírálni. Ekkor a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a járulékalapot képező jövedelmet azon napok számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.A megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...amelyben az érintett személy tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme – azaz a költséghányaddal csökkentett, személyijövedelemadóelőleg-alapot képező jövedelme – eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, azaz 2015. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] ...során az Szja-tv. szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelmet – így a jogviszonyra tekintettel kifizetett jutalmat is [Szja-tv. 25. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...A három gyermek után járó kedvezmény már abban a hónapban is érvényesíthető, amelyben a jogosultság akár egy napig is fennáll.Az adóelőleg megállapításánál az Szja-tv. 48. §-a (3) bekezdésének rendelkezéseit kell figyelembe venni: "A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...az errea célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet az állami adóhatóságnaka járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg-alap mértékéről a Tbj. 20.§ (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 29/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségének – figyelemmel az Art. előírásaira is – az Eva-tv.-ben az eva (evaelőleg) megfizetésére és bevallására meghatározott időpontban tesz eleget. Az evás egyéni vállalkozónak az előzőekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.