Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.
Részlet a válaszából: […] ...költséghányad esetén pedig 12 000 000 forint bevételnek felel meg. Az adómentes jövedelemrész után tehát nem kell megfizetni az adóelőleget, csak az ezt meghaladó jövedelem képezi a 15 százalékos személyijövedelemadó-előleg alapját. Fontos tudnivaló viszont, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Szerzői díj közterhei

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?
Részlet a válaszából: […] ...jog átruházásának ellenértéke után a kifizetőt 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli.A személyes munkavégzés adó(előleg-)alapként figyelembe vett összege után a kifizetőt 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Nyugdíjas munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjas személyek egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazására? Mekkora a minimálisan, illetve a maximálisan adható munkabér összege ebben az esetben? Milyen közterheket kell megfizetni, illetve van-e valamilyen kedvezmény a nyugdíjas foglalkoztatására tekintettel? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a nyugdíjas személynek a foglalkoztatással kapcsolatban az ellátást folyósító szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja-tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót pedig a nyugdíjjárulék- (tagdíj-), az egészségbiztosítási-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...– figyelembe kell venni, azzal, hogy a bevételekho-alapnak tekintett része 11 százalékát kifizető által levontszemélyijövedelemadó-előlegnek kell tekinteni, valamint– a bevétele ekho-alapnak tekintett része 9 százalékát ekho-különadókéntköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a munkaadónak ekkor nincs (és nem is lehet) tudomása a később kezdődő munkaviszonyról, a személyi jövedelemadó-előleget, valamint a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot – a járulékfizetési felső határt a munkaviszony megszűnése napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.