8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés:
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
2. cikk / 8 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.
3. cikk / 8 Kedvezményszabály szolgálati jogviszony esetén
Kérdés: Érvényesíthető az ún. kedvezményszabály egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya esetében, aki a szülési szabadság időtartamára nem csecsemőgondozási díjban, hanem a Hszt. által szabályozott távolléti díjban részesült?
4. cikk / 8 Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.
5. cikk / 8 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
6. cikk / 8 Letiltás táppénzből
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló esetében, amikor a betegsége idejére megállapított táppénzellátásból az általános szabályok szerint vonta le a letiltás összegét? A munkavállaló tudomása szerint ebben az esetben a letiltásra kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni. Mi a helyes eljárás?
7. cikk / 8 TGYÁS és GYED várható összege
Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.
8. cikk / 8 2003. évi járulékfizetési szabályok
Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?