Munkabérletiltás szakképzési munkaszerződés esetén

Kérdés: Érvényesíthető a munkabért terhelő munkabérletiltás a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy munkabéréből, ha személyijövedelemadóelőleg-levonás nem történt?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ez a minősítés azonban szükségtelenné válik annak ismeretében, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Diák szünidei foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet, a diáknak nem kell fizetnie társadalombiztosítási járulékot és szja-előleget sem. Az így végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó bérjövedelem. A diáknak az egyszerűsített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Járulékalap ismételt kiküldetés esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.
Részlet a válaszából: […] ...– valamely állammal a kettős adózás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből adódóan – nincs személyijövedelemadóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelme, akkor a járulékok, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjául – a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Tb-járulék alapja

Kérdés: Meg kell-e minden esetben egyeznie a bruttó bérnek, azaz a személyi jövedelemadó alapjának a társadalombiztosítási járulék alapjával? Megteheti-e a munkáltató, hogy egy 86 300 forint bruttó munkabérrel foglalkoztatott dolgozó után 130 000 forint után vallja be a járulékokat, vagy mindenképpen 138 000 forint után kell megtenni a bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...munkabér (pontosabban fogalmazva: a nem önállótevékenységből származó bevételből származó adóelőleg számításánál figyelembeveendő jövedelem) egyben járulékalapot is képez. Másként megközelítvemunkaviszonyban álló dolgozó esetében az szja alapja és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.