Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kell elbírálni és megállapítani. A pénzbeli ellátások összegének megállapításához a biztosított személyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmét kell figyelembe venni (Eb-tv. 39/A §). Az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének c)-d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Megbízott biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettség egy 2021. július hónapban kifizetett 18 000 forint összegű megbízási díj után abban az esetben, ha a kifizetés vonatkozási ideje a 2021. február 8. és 2021. június 25. közötti időszak, és a megbízott 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott? A kérdés azért merült fel, mert ugyanezen megbízott részére 324 000 forint összegű megbízási díj került kifizetésre a 2021. február 8. és 2021. április 26. közötti időszakra, amely alapján a kifizető megállapította a biztosítási kötelezettséget, illetve 6000 forint a 2021. június 14-től június 26-ig tartó 13 napra, amely alapján biztosítási kötelezettség nem keletkezett.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...adót fizetni. Ebből következően a kanadai cégtől származó jövedelme (jutalék) után Magyarországon köteles személyi jövedelemadó-előleget, illetőleg személyi jövedelemadót fizetni. A kérdésben leírtak alapján a kanadai cég vélelmezetten külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...irányadó szabályokat alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy az ügyvezető részére juttatott bevétel egésze jövedelemnek számít, és az adóelőleg-alapját költséggel/költség­há­nyad­dal csökkenteni nem lehet. Olvasói észrevétel(megjelent a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-jétől az Szja-tv. 46. §-a (4) bekezdésénekmódosítása következtében a kifizetőnek adóelőleget kell megállapítania aszámlaadásra kötelezett – ún. adószámos – magánszemély által számlázottbevételből. A Tbj-tv. 4. §-a a) pontjának 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...ügy ellátásához szükséges költségek (utazás, levelezés, illetékfizetés stb.) a megbízót terhelik, ezeket a megbízott nem köteles megelőlegezni. A szerződés megszűnésekor elszámolással tartozik. A megbízás általában feltételezi a felek kölcsönös bizalmát, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján kifizetett jövedelem az összevont adóalap része, így a kifizetőnek az adózó nyilatkozata alapján a díjazásból szja-előleget kell vonni. Az Szja-tv. szerint az összevont adóalap adóját csökkenti a szellemi tevékenységet folytató magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.