Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...– e jogviszonya alapján –, nem lesz biztosított, és társadalombiztosítási járulékot nem kell vonni a díjazásából. Az szja-előleget azonban meg kell állapítani, illetve az szja-előleg-alapnak megfelelő összeg után a szociális hozzájárulási adót is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a 15 százalékos személyijövedelemadó-előleget is. Az Eb-tv. 39/A. §-a alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi-jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Munkabérnek kell tekinteni a közfoglalkoztatási jogviszonyból,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, azönálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet azadóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve azSzja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...– figyelembe kell venni, azzal, hogy a bevételekho-alapnak tekintett része 11 százalékát kifizető által levontszemélyijövedelemadó-előlegnek kell tekinteni, valamint– a bevétele ekho-alapnak tekintett része 9 százalékát ekho-különadókéntköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.