Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] ...– e jogviszonya alapján –, nem lesz biztosított, és társadalombiztosítási járulékot nem kell vonni a díjazásából. Az szja-előleget azonban meg kell állapítani, illetve az szja-előleg-alapnak megfelelő összeg után a szociális hozzájárulási adót is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek, és azok összegéből a 16 százalékos személyijövedelemadó-előleget a kifizetőnek le kell vonnia. A 2011. évi CLVI. tv. 455. §-ának (c) pontja értelmében az adókötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Mérkőzésvezetők közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az az NB I-es sportegyesület, amely a szövetség által kiküldött mérkőzésvezető bírók díját versenybírói költségelszámolás alapján fizeti ki, és kizárólag a 11 százalék ehót fizeti meg a kifizetett díj után?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből származóbevételről – megbízási díjról – van szó. Ez a személyi jövedelemadótekintetében azt jelenti, hogy az adóelőleg alapját képező jövedelemmeghatározása során 10 százalék költséghányadot, vagy a megbízott nyilatkozataszerint költséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonnia a kifizetőnek az ún. 7-es adószámmal rendelkező szellemi szabadfoglalkozású magánszemély díjazásából, illetve mit kell megfizetnie? Fizetheti-e a magánszemély saját maga után a járulékokat és az adóelőleget, és ha igen, milyen dokumentumokkal tudja igazolni ezt a kifizető felé? Egy kifizető a 7-es adószámos magánszemélynek – tévedésből – a számla végösszegét kifizette. Jogosan követelheti-e vissza a levonandó (egyéni járulékok és adóelőleg) összeget a magánszemélytől? A magánszemély állítása szerint már mindent befizetett az APEH-nak, és így nem hajlandó semmit visszafizetni.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 46. §(1) bekezdése értelmében a kifizető a kifizetéskor megállapítja a bevételtterhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki, amelynek alapján meghatározottjövedelem az összevont adóalap részét képezi. Ugyanezen paragrafus (2)bekezdésének b) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontja szerintifoglalkoztatott, az egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékalapot képezőjövedelem, illetve az adóelőleg-alap összege a bérszámfejtés (bérelszámolás)eredményeként állapítható meg, ebből következően az Art. 23. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek minősül, ami után a kifizetőnek 11 százalék egészségügyihozzájárulást kell fizetnie. (Amennyiben a kifizetőnek nincs adóelőleg-levonásikötelezettsége – a jelen esetben ez akkor fordul elő, ha nem tudja, hogy a bíródíjazása éves szinten meghaladta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Munkaügyi bíróság ítélete alapján fizetett összegek közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaügyi bíróság jogerős ítélete alapján kifizetendő alábbi összegeket?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemkiesés címén kifizetett 482 586 forint -mintjövedelmet pótló kártérítés – az összevont adóalap része, melyből adóelőlegetkell vonni. Járulékalapot viszont nem képez, mivel a biztosítás megszűnésétkövető időszakra ítélte meg a bíróság, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségének – figyelemmel az Art. előírásaira is – az Eva-tv.-ben az eva (evaelőleg) megfizetésére és bevallására meghatározott időpontban tesz eleget. Az evás egyéni vállalkozónak az előzőekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...ügy ellátásához szükséges költségek (utazás, levelezés, illetékfizetés stb.) a megbízót terhelik, ezeket a megbízott nem köteles megelőlegezni. A szerződés megszűnésekor elszámolással tartozik. A megbízás általában feltételezi a felek kölcsönös bizalmát, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
1
2