11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Közalkalmazottak időarányos szabadsága
Kérdés: Hogyan járhat el az a nyári időszakban egy hónapon keresztül zárva tartó közművelődési intézmény, amelynél a foglalkoztatott közalkalmazottak részére ebben az időszakban kerül kiadásra az éves rendes szabadság, de több olyan közalkalmazott is áll az intézmény foglalkoztatásában, akinek közalkalmazotti jogviszonya 2014. évben keletkezett, és időarányos rendes szabadságuk mértéke kevesebb, mint az intézmény nyári zárásának időszaka?
2. cikk / 11 Vasárnapi pótlék és munkaszüneti nap
Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 239. számának 4102. számú válaszához kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel:
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
3. cikk / 11 Vasárnapi pótlék 12 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében
Kérdés: Mely órákra kell megadni a vasárnapi pótlékot annak a munkavállalónak az esetében, aki 12 órás munkarendben, 06.00-18.00 óráig, illetve 18.00-06.00 óráig tartó beosztásban dolgozik abban az esetben, ha szombaton 18 órától vasárnap 06 óráig, illetve vasárnap 18 órától hétfő 06 óráig van beosztva? Hogyan alakul a munkaszüneti pótlék ezekben az esetekben? A dolgozó számára meghatározott munkanap a 06.00 és 06.00 óra közötti megszakítás nélküli 24 óra.
4. cikk / 11 Készenléti időre járó pótlék
Kérdés: 2012. július 1. után az új Mt. alapján megállapítható-e egy munkavállaló munkabére a munkaszerződésben úgy, hogy a készenléti időre járó pótlékot átalányként, illetve a munkavállaló alapbérébe beépítve tartalmazza?
5. cikk / 11 Munkavégzés munkaszüneti napon
Kérdés: Megilleti-e a 12/48-as munkarendben dolgozó munkavállalót a munkabérén felül távolléti díj, és hány munkaórára abban az esetben, ha a 12 órás munkaidőt a munkaszüneti napot megelőző munkanapon 18.00 órakor kezdi, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejezi be, illetve ha a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdi, és az azt követő napon 06.00 órakor fejezi be?
6. cikk / 11 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
7. cikk / 11 Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása
Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
8. cikk / 11 2006. január 1-jén munkát végző dolgozó díjazása
Kérdés: Pihenőnapnak számít-e 2006. január 1., vagyis kell-e pihenőnapon való munkavégzésért külön fizetni annak a munkavállalónak, aki ezen a napon dolgozik abban az esetben, ha a munkavégzés nem rendkívüli, mert a munkavállalók munkarendje folyamatos?
9. cikk / 11 Műszakpótlék érvényesítése GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának kiadásakor
Kérdés: Szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. Az Mt. 151/A. § 3/c pontja alapján folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók részére műszakpótlék címén plusz 20 százalék is jár. Az ún. "GYES szabadság" kiadásakor kell-e fizetni az idézett 20 százalékos kiegészítést, hiszen a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzési kötelezettsége, tehát műszakpótlék-kiesése sem keletkezik a dolgozónak ezen szabadság alatt?
10. cikk / 11 Szakképzési hozzájárulás alapja
Kérdés: Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?