Egyéni vállalkozó ekhója

Kérdés: Választhatja a heti 20 órás munkaviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói bevétele nem érte el az adóköteles összeget, ezért minimumjárulék-fizetést teljesít? Választhatja az ekho szerinti közteherfizetést egy kisadózó egyéni vállalkozó a munkaviszonyában? Az egyéb feltételeknek mindkét érintett megfelel.
Részlet a válaszából: […] ...Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében, ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre

Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatásra, illetve a közterhek fizetésére, de nem zárja ki az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását.Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében ekhóval teljesíthető a közterhek megfizetése – többek között – akkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Kisadózó egyéni vállalkozó ekhója

Kérdés: Mellékállásúnak fog minősülni az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki a munkaviszonyában a jövedelme egészére az ekho szerinti adózást választotta, vagy meg kell fizetnie a havi 50 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...álló dolgozó milyen adózást választ, így a kérdésben említett kisadózó nem főállású státuszát sem érinti, ha esetleg ekhót fizet a munkabér után.Ugyanakkor a felvetett probléma kapcsán célszerű megvizsgálni azt a kérdést, hogy milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
Részlet a válaszából: […] ...Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 25 millió forint éves összeghatárig választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást, aki– az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Megbízott ekhója

Kérdés: Választhatja november-december hónapokra az ekho szerinti adózást a fennálló megbízási jogviszonyára tekintettel az a foglalkoztatott, akinek a munkaviszonya 2014. október 31-én megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 25 millió forint éves összeghatárig választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást, aki– az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Ekho választása kiva szerint adózó munkáltató esetében

Kérdés: Az általános szabályok szerint megfizetettnek minősül-e a munkavállaló utáni közteher abban az esetben, ha 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, a munkabére meghaladja a garantált bérminimumot, és a munkáltatója 2013-tól a kisvállalati adóra vonatkozó szabályok szerint teljesíti a közteherviselést? Alkalmazhatja a dolgozó az ekho szerinti elszámolást labdarúgó-játékvezetőként megbízási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...ha a közterhek megfizetése a hónap első napján érvényes havi minimálbér után az általános szabályok szerint megtörtént [Ekho-tv. 3. § (1) bekezdés]. Az általános szabályok szerinti közteherviselés követelménye a munkáltatóra és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...járulék mértéke – az átmeneti szabályok szerint – 29százalék, függetlenül attól, hogy a jövedelem milyen időszakra vonatkozik.Töredékhónap, részmunkaidő: Töredékhónap vagy részmunkaidő esetében a minimálbérkétszeresének megfelelő 143 000 forintos összeget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.