Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...valódiságát;– adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.Ám ez az eljárás nem minősül adóellenőrzésnek. Általában érdemi következmény, szankció nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
Részlet a válaszából: […] ...kültag ügyvezetői státusza nem kizárt, tekintettel a Ptk. 3:4. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei

Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...ha részére járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre. Tehát díjazás hiányában egyéni járulékfizetési kötelezettség sehol nem merül fel [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. (Munkaviszony mellett tevékenykedő társas vállalkozónak munkaerő-piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége egyaránt keletkezik [Tbj-tv.19. § (1)–(3) bekezdései, 20. §, 24. §, Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja].Emellett munkabére után a 3 százalékos munkaadói és a 1,5 százalékosmunkavállalói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 6százalék egészségbiztosítási járulékot, a havi 1950 forintos tételes ehót, míg69 ezer forintos munkabérét szintén az említett mértékű járulékok terhelik. Amunkabér után ezeken túlmenően fennáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...nélkül kiterjed rá abiztosítás, munkabére után 29 százalék tb-járulékot kell fizetni, le kell rónia havi 1950 forintos tételes eho-t, viszont megilleti az adójóváírás.Megbízás esetén azt kell vizsgálni, hogy járulékalapot képező(adóelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Egy kft.-nek két tulajdonosa van, a tulajdoni arány 10 százalék és 90 százalék. A 10 százalékos tulajdoni résszel rendelkező tag munkaviszony keretében ügyvezetői teendőket lát el 57 000 forint/hó munkabér ellenében, a 90 százalékos tulajdonos jelenleg GYES-en van, de napi 4 órában, munkaviszony alapján menedzseri munkakörben dolgozik, melyért havi 120 000 forintot kap. Számfejthető-e munkaviszonyban a tagok jövedelme, ha a társasági szerződés szerint nincs személyes közreműködési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] ...járulék), viszont elveszíti az adójóváírás lehetőségét, ésterheli a 4 százalékos vállalkozási járulék is. Tételes eho-t a GYES – melynek folyósítását e tevékenységetermészetesen nem veszélyezteti – tartama alatt nem kell fizetni utána [Eho-tv.7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni (Tbj-tv. 27. §).Tételes egészségügyi hozzájárulás viszont egyetlenegy esetben sem merülhet fel, tekintettel arra, hogy ezt a Eho-tv. a GYET folyósításának ideje alatt kizárja [Eho-tv. 7. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulékot, valamint le kell róni után a tételes egészségügyi hozzájárulást [Tbj-tv. 20. és 24. §-a, illetve Eho-tv. 6. § (3) bek. b) pontja].A tagok esetében a következő lehetőségek állnak fenn: amennyiben ténylegesen nem végeznek munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...által foglalkoztatott devizakülföldi személy nem biztosított. A foglalkoztatás alapján azonban a kifizető nem mentesül a tételes eho megfizetési kötelezettsége alól.E témában több iránymutatás is született, ezek segítenek eligazodni e nem mindennapos, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.