Kiegészítő tevékenységű kft.-tagok jövedelme

Kérdés: Érintheti-e 2010-ben a tevékenységre jellemző kereset a közterhek tekintetében azt a kft.-t, amelynek két fő kiegészítő tevékenységű tagja személyesen közreműködik a tevékenységben, jövedelmet nem vettek fel, csak a havi 4950 forintot fizették meg? A cégben nem dolgozik más személy. Kivehetik-e a tagok a jövedelmet 2011-ben osztalékként?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó 2010.évi személyi jövedelemadójának megállapításánál sem kell a tevékenységrejellemző keresetet tekintetbe venni. Az Eho-tv. 2010. évben hatályos 3. § (1)bekezdésének ab) alpontja értelmében a kifizető 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Tevékenységre jellemző kereset nyugdíjas tagok esetében

Kérdés: Vonatkozik-e a piaci érték szerinti kereset a nyugdíjas tagokra is?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas társasvállalkozók esetében nincs szó tevékenységre jellemző keresetről mintjárulékalapról, ellenben mind az Szja-tv., mind az Eho-tv. tevékenységrejellemző keresettel kapcsolatos szabályai megkülönböztetés nélkül vonatkoznak anyugdíjas társas vállalkozókra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] ...maradó összeget kell nyugdíjalapnak tekinteni. A Tny-tv.83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében ha a 62. életévét be nem töltött,előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításánál azt azidőszakot kell figyelembe venni, amelyre az érintett után egészségügyiszolgáltatási járulék, illetve tételes eho került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben szereplő "előnyugdíj"megnevezés feltételezhetően az "előrehozott öregségi nyugdíj"-ra vonatkozik,tekintettel arra, hogy "előnyugdíj" megállapítására már nincs jogszabályilehetőség.) A 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató közterhei

Kérdés: Változnak-e a közteher-fizetési kötelezettségek annak az egyetemi hallgatónak az esetében, aki egy betéti társaság kültagjaként személyes munkát végez a társaságban, melyért általában 30-40 ezer forint havi javadalmazásban részesül, de tanulmányait családi okokból szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosításijárulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni, valamint terheli atársaságot a havi 1950 forint tételes eho.Az Fk-tv. 28. § (1) bekezdése szerint a hallgatói jogviszonyaz intézményi szabályzatban meghatározott módon, összesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszából: […] ...tagja után, míg a magyarállampolgárságú tag után – fennálló munkaviszonyára tekintettel – ilyenkötelezettség nem áll fenn [Eho-tv. 6. § (3) bekezdésének b) pontja és 7. § (2)bekezdése]. Jugoszlávia egyik utódállamát, Szlovéniát szándékosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség a társaságnál az uniós csatlakozásunkat megelőző és az azt követő időszakban egyaránt fennáll(t) [Eho-tv. 6. § (3) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony ugyanis nem azonos a munkaviszonnyal, így ennek fennállása nem mentesít az egyéni járulék megfizetése alól. A tételes eho-t a biztosítási jogviszony fennállásának idejére akkor kell megfizetni, ha más foglalkoztató ezt nem fizeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.