Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...2015. július 1-jétől kerül át a magyar társadalombiztosítás joghatósága alá, és ekkortól keletkezik a magyar állampolgárokéhoz hasonló biztosítási és járulékfizetési kötelezettség utána. Mindezekre tekintettel a kínai állampolgárságú,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása

Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmi munkával kapcsolatosan jelenleg mégsehol sem talál új törvényt, az ugyanis még csak törvényjavaslat formájábanlétezik. Éppen ezért csak a törvényjavaslatban szereplő jogi elgondolásokróltudjuk kérdezőnket tájékoztatni, melyektől a végleges változat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

GYES melletti munkavégzés bejelentése

Kérdés: Kell-e jelenteni a T1041 számú nyomtatványon a GYES melletti munkavégzést? Egy cég munkaviszonyban álló munkavállalója bejelentette, hogy 2009. február 1-jétől MÁK-határozat alapján GYES ellátást vesz igénybe.
Részlet a válaszából: […] ...és 6 százalék egészségbiztosításijárulék) az általános szabályok szerint kell megfizetni, de nem terheli a cégeta tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy – a munkaidőre tekintetnélkül – a saját jogán biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja]. Erre figyelemmel a részére kifizetett munkabér járulékalapot képezőjövedelemnek számít, ami után a kérdésben helyesen felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...hogy milyen költségelszámolásrakerül sor. Amennyiben a jövedelem összege ez alatt van, a kifizetőt kizárólag a11 százalékos tételes eho-fizetési kötelezettség terheli.A fiatal munkavállalók bejelentésére és nyilvántartásáraminden vonatkozásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.