Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...valódiságát;– adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.Ám ez az eljárás nem minősül adóellenőrzésnek. Általában érdemi következmény, szankció nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
Részlet a válaszából: […] ...kültag ügyvezetői státusza nem kizárt, tekintettel a Ptk. 3:4. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Munkaviszonyban álló ügyvezető egyéb vezető tisztségei

Kérdés: Vállalhat több másik kft.-ben vezető tisztséget díjazás nélkül egy kft. heti 40 órás munkaviszonyban dolgozó ügyvezető igazgatója, aki a többi cégnek is tagja? Amennyiben igen, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...ha részére járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre. Tehát díjazás hiányában egyéni járulékfizetési kötelezettség sehol nem merül fel [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. (Munkaviszony mellett tevékenykedő társas vállalkozónak munkaerő-piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Társas vállalkozás tagjainak juttatásai

Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...a juttatás értéke az érintett összevont adóalapbatartozó egyéb jövedelmének tekintendő, ami után a kifizetőt 27 százalékos ehoterheli. Más megközelítésben – egy adóellenőrzés során – előfordulhataz is, hogy a társas vállalkozás adott tagja esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége egyaránt keletkezik [Tbj-tv.19. § (1)-(3) bekezdései, 20. §, 24. §, Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja].Emellett munkabére után a 3 százalékos munkaadói és a 1,5 százalékosmunkavállalói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Nyugdíjas szövetkezeti elnök jövedelme

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűként vehet-e ki jövedelmet az elnöki tevékenység ellátásáért az a szövetkezeti tag, aki 2005 októberéig munkaviszonyban látta el az elnöki tevékenységet, 2005 novemberétől pedig nyugdíjasként tevékenykedik?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmemunkabér, ami után 29 százalék tb-járulékot és 4 százalék természetbeniegészségbiztosítási járulékot, valamint tételes eho-t kell leróni. Megbízás,illetve vállalkozás esetén megbízási, illetve vállalkozási díjra jogosult. Ejogviszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni (Tbj-tv. 27. §).Tételes egészségügyi hozzájárulás viszont egyetlenegy esetben sem merülhet fel, tekintettel arra, hogy ezt a Eho-tv. a GYET folyósításának ideje alatt kizárja [Eho-tv. 7. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] ...kapott juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így utána – mivel nem kifizetőtől származik – az Eho-tv. 2. és 3. §-ai alapján 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell a juttatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosítási járulékot, valamint le kell róni után a tételes egészségügyi hozzájárulást [Tbj-tv. 20. és 24. §-a, illetve Eho-tv. 6. § (3) bek. b) pontja].A tagok esetében a következő lehetőségek állnak fenn: amennyiben ténylegesen nem végeznek munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] ...és az általános szabályok szerint az egyéni járulékokat és a tételes egészségügyi hozzájárulást [Tbj-tv. 20. és 24. §, illetve Eho-tv. 6. § (3) bek. b) pontja].Amennyiben a megbízási díj nem éri el ezt a határösszeget, akkor a jövedelem után –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
2