Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma,– a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK euró-pai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR--szám vagy szakmakód,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...után 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot(Tbj-tv. 20. §), illetve havi 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást(Eho-tv. 6. §) kell fizetnie.Ezzel párhuzamosan a munkavállaló (lényegében a fentemlített jövedelem után néhány eltérést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] ...kapott juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, így utána – mivel nem kifizetőtől származik – az Eho-tv. 2. és 3. §-ai alapján 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell a juttatásban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.