Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben az adószámos magánszemély a járulék­alapot képező jövedelmealapján az előzőek szerint nem válik biztosítottá, az Eho-tv. 3. §-ának (1)bekezdése szerint a kifizető ugyancsak az adóelőleg-alap számításánálfigyelembe vett jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...személy olyan jogviszonykeretében dolgozik, amely egyébként tételes egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettséggel járna [Eho-tv. 7. § (1) bekezdés].A személyes közreműködésről elmondható, hogy egy tagságijogviszonyon alapuló írásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége egyaránt keletkezik [Tbj-tv.19. § (1)-(3) bekezdései, 20. §, 24. §, Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja].Emellett munkabére után a 3 százalékos munkaadói és a 1,5 százalékosmunkavállalói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] ...havi összegének (62 500 Ft-nak) a harminc százalékát(18 750 Ft-ot), illetőleg naptári napokra számítva annak harmincadrészét (625Ft-ot) [Eho-tv. 6. § (3) bekezdésének c) pontja]. E kötelezettség alól az E101-esigazolás megléte esetén sem mentesítenek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Cseh állampolgárságú kft.-tag közterhei

Kérdés: Mikortól és milyen járulékfizetési kötelezettsége vannak annak a kft.-nek, amelynek egy munkaviszonyban foglalkoztatott magyar állampolgárságú, és egy tagi jogviszonyban közreműködő cseh állampolgárságú ügyvezetője van. A cseh állampolgárságú ügyvezető a cég többségi tulajdonosa, díjazást nem vesz ki. Mint külföldi állampolgár után a cég eddig semmiféle járulékot nem fizetett, igazolásuk van arról, hogy Csehországban, a saját cégében betöltött ügyvezetői állás után a járulékokat megfizetik utána.
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabályai hatálya alátartozik, melynek területén foglalkoztatják. Amennyiben a cseh állampolgárságúügyvezető tag rendelkezik csehországi munkavégzésére vonatkozóan E101-esigazolással, ez alapján mentesül a magyar jogszabályok szerinti járulékfizetésalól, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...alatt a Tbj-tv. 5. § (1) bek. g) pontja alapján nem áll fenn a biztosítási kötelezettség, és az említett jövedelem után az Eho-tv. 3. §-a értelmében 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell csak a foglalkoztatónak leróni.]Biztosítás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség a naptári hónap teljes tartama alatt nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér 30-ad részét kell figyelembe venni.Az Eho-tv. változásai 2004-benNem kell megfizetni a százalékos mértékű eho-t a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után: az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Kft.-tagok járulékfizetése

Kérdés: Kétszemélyes kft. ügyvezetője 1999-ben munkaképességét 67 százalékban elvesztette, és rokkantsági nyugdíjas lett. A másik tag munkaképességét 50 százalékban vesztette el, de van egy napi 4 órás munkaviszonya. Van-e a kft.-nek járulékfizetési kötelezettsége, ha igen, mit és mennyit kellett fizetnie az 1999-2002. években?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási jogviszonyban álló nyugdíjas ügyvezetőre a biztosítás nem terjed ki, utána a társaságnak járulékot nem kell fizetnie. Az Eho-tv. 6. § (3) bekezdésének c) pontja szerint a tételes egészségügyi hozzájárulást ugyancsak a fentiekben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugdíjas ügyvezető, semminemű díjazásban nem részesültek. A vizsgálatról készített jegyzőkönyv azonban azt tartalmazta, hogy az Eho-tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tagi jogviszony fennállása önmagában megalapozza a tételes egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Gyermeknevelési támogatás

Kérdés: A társas vállalkozás tagja után milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn, ha a tag gyermeknevelési támogatásban részesül? Úgy minősül-e a GYET, mint a heti 36 órás munkaviszony, hiszen a folyósító szerv a foglalkoztató, és a járulékokat megfizeti?
Részlet a válaszából: […] ...napi összegének naptári évre számított összege után köteles megfizetni (Tbj-tv. 27. §).A Tbj-tv. rendelkezésével harmonizáltan az Eho-tv. a 7. § (1) bekezdésének c) pontjában előírja, hogy a GYET-ben részesülő személy után, annak munkavégzése esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.